“Ki szakmájának nem mestere, hóhéra annak!”



Nagyon sok cégiroda és sajnos ügyvédi iroda – tudatlanságból, szakmai rövidlátásból, vagy éppen etikátlan önző érdekből (jöjjön vissza az ügyfél és fizessen minél többször) – olyan tippeket, tanácsokat ad ügyfeleinek, amelyek pillanatnyilag jónak tűnnek és könnyen kivitelezhetőek, hosszabb távon azonban tönkre tehetik, ellehetetleníthetik a céget. Ezeket a tippeket/tanácsokat neveztük el „hóhér” tippeknek.

Kérjük, tanulmányozza a cégalapítás és székhelyszolgáltatás leggyakoribb „hóhér” tippjeit, melyektől hemzseg az internet. Ezek azok a tippek, amelyeket soha semmilyen körülmények között nem szabad megfogadni!

A közelmúlt egyik legtipikusabb és legkártékonyabb „hóhér” tippje az volt, hogy alapítsa Kft-jét 500 ezer Ft törzstőkével 100ezer Ft befizetéssel. A legvadabb hóhérok még 2014. márciusában is ezt hirdették és javasolták, holott kb. 2012 nyara-ősze óta ismert, hogy 2014. március 15-től 3M Ft lesz a Kft törzstőke minimális összege.

A „hóhér” iroda legtöbbször „olcsó”! Nem értékeli sokra sem Ügyfeleit, sem Önmagát, szakértelem nulla, etika nulla, egy a lényeg: ügyfelet szerezni bármi áron!

Íme, az aktuális „hóhér” tippek, melyeket semmiképpen sem szabad megfogadni:

NR. 1. CÉGALAPÍTÁS „HÓHÉR” TIPP, MELYET NEM SZABAD MEGFOGADNI

„Alapítsa Kft-jét 500ezer Ft, vagy akár 100ezer Ft befizetéssel, a fennmaradó összeget ráér befizetni később, akár 1 éven túl is!”

A tanács jól hangzik, könnyen kivitelezhető, a jogszabálynak is megfelel, mégis „hóhér” sőt „kegyetlen hóhér” az alábbi 6 ok miatt:

Első: Ha az alapításkori vagyoni hozzájárulás olyan alacsony, hogy még az induló költségeket sem fedezi (pl.: ügyvéd, könyvelő, szakmai és személyi beruházás költségei), akkor a cég kezdetektől „tagi kölcsön problémákkal” fog küzdeni. A tagi kölcsön 2013-tól adóalapot képez és az elvárt adó szabályai szerint adózik.

Aki nem tudja miért baj igazán a tagi kölcsön, tanulmányozza itt: http://cegproblemak.hu/tagi-kolcson

Második: Fentiek miatt (tehát az alaptőke kis hányadának rendelkezésre bocsátása miatt) a cég a KOCKERD kérdőíven el fog bukni, ugyanis az adóhatóság kockázatelemzésének egyik kitüntetett szempontja, hogy a társaság rendelkezik-e a gazdasági céljai megvalósításához szükséges pénzügyi fedezettel. A mindössze 100-500ezer Ft-ot rendelkezésre bocsátó cégek biztosan nem!

Következmény: fokozott adóhatósági felügyelet!!!! A fokozott Adóhatósági felügyelet havi gyakoriságú ÁFA-bevallást jelent. Ilyen esetben az adózót ÁFA-bevallásának adószakértővel történő ellenjegyzésére is kötelezhetik, mely jelentős (évente több százezer forint) költség is lehet.

Tanulság: a törzstőke legalább felének alapításkori rendelkezésre bocsátását mindenképpen célszerű megoldani, akár úgyis, hogy az összeget kölcsönkéri, befizeti, kiveszi és visszaadja. Ez még mindig jobb és olcsóbb, mint adószakértőt fizetni a bevallás ellenjegyzéséért!!!

Harmadik: Felelősségi szempontból egyértelműen gyilkos tanács a törzsbetétek felénél kisebb befizetéséről, illetve a törzsbetétek egy éven túli rendelkezésre bocsátásáról rendelkezni a társasági szerződésben, ugyanis ilyen esetben a tag a még meg nem fizetett törzsbetétje erejéig köteles helytállni a társaság kötelezettségeiért, lényegében nem illeti meg a korlátolt felelősség (Ptk. 3:162. §).

Negyedik: Nem ruházható át az üzletrész, amíg a törzsbetétek befizetése teljes egészében nem történt meg. A hirtelen-gyorsan „szükségessé váló” üzletrész átruházások, fura „cégeladások” éppen a „hóhér” irodák „hóhér” tippjeit megfogadó ügyfeleit érintik leggyakrabban.

Ötödik: Pályázatnál, hitelnél is akadály, ha nincs befizetve a törzstőke egésze, szinte biztos, hogy elutasítják mind a pályázatot, mind pedig a hitelkérelmet.

Hatodik: Amíg a tag törzsbetéte nincs teljes egészében rendelkezésre bocsátva, addig nem fizethető ki részére sem osztalék, sem osztalékelőleg.

NR. 2. CÉGALAPÍTÁS „HÓHÉR” TIPP, MELYET NEM SZABAD MEGFOGADNI

„A törzstőkét nem kell befizetni bankszámlára, elég ha az ügyvezető leigazolja!”

Ez a „hóhér” tipp (is) jól hangzik, könnyen kivitelezhető, de nem felel meg a Ctv. 30. § (5) bekezdésének. A jegyzett tőkét a cég bejegyzését követő 8 napon belül a bankszámlára is be kell fizetni. Ezt az adóhatóság (pl. kockázatelemzésnél) és a Cégbíróság is (mint törvényességi felügyelet gyakorlója) ellenőrizheti.

NR. 3. CÉGALAPÍTÁS „HÓHÉR” TIPP, MELYET NEM SZABAD MEGFOGADNI

„Ráér könyvelőt fogadni 2-3 hét múlva, sőt akár később is!”

Ez is gyilkos „hóhér” tipp, melyet sok esetben ügyvédek tanácsolnak. Nézzük, mi a gond ezzel:

Első: A társaságnak az ügyvezető jogviszonyáról már a bejegyzés napjától bejelentési, de legalább adatszolgáltatási kötelezettsége van, attól függően, hogy munkáltatói vagy megbízási jogviszony jön létre a társaság és annak ügyvezetője között. Ha nincs könyvelő, ki oldja meg a feladatot?

Második: Kamarai bejelentkezés a bejegyzéstől számított 5 napon belül kötelező. Ha nincs könyvelő, ki oldja meg a feladatot?

Harmadik: NAV, KSH, helyi iparűzési-adó hatálya alá történő bejelentkezés a bejegyzéstől számított 15 napon belül kötelező. Ha nincs könyvelő, ki oldja meg a feladatot?

NR. 4. CÉGALAPÍTÁS „HÓHÉR” TIPP, MELYET NEM SZABAD MEGFOGADNI

„Nem baj, ha bedől a cége, alapítunk másikat.”

Ez lehet, hogy jól hangzik, de nagyon nem igaz! A cégalapításból és a meglévő cégbe való belépésből való adminisztratív kizárást nem csak az Art. 24. § rendelkezései, hanem a Ctv. 9/B. §, 9/C. §-ai is intézményesítik (eltiltás). Aki cégében jelentős köztartozást halmoz fel (5MFt felett) vagy cégét szabálytalanul működteti, esetleg „magára hagyja”, az 5 évig nem lehet gazdasági társaságnak sem vezető tisztségviselője, sem többségi tulajdonosa.

NR. 5. CÉGALAPÍTÁS „HÓHÉR” TIPP, MELYET NEM SZABAD MEGFOGADNI

„Kft alapításból nem lehet semmi gondja, hiszen korlátolt felelőssége van.”

Többszörösen „hóhér” tipp: egyrészt fenti tipp nem is próbálja megkülönböztetni a vezető tisztségviselői felelősséget a tagi felelősségtől, pedig nagyon indokolt.

Gazdasági társaság tagja főszabályként – a vállalt vagyoni hozzájárulás teljesítéséért felel. Természetesen egyéb esetekben is felelősségre vonható (pl. negatív gazdálkodás, törzstőke csorbítása, gondatlanul vagy szándékosan kárt okozó határozat meghozatala, stb.). Szó sincs tehát szent és sérthetetlen korlátolt felelősségről sem Kft-nél, sem Rt-nél.

A vezető tisztségviselő felelőssége sokkal szigorúbb: egyértelműen felel a jogi személyeknek okozott kárért, legyen az az általa képviselt jogi személy, vagy más jogi személy (Ptk. 3:24. §, Ptk. 3:118. §).

Ha valaki egy személyben társasági tag és vezető tisztségviselő is, akkor konkrét cselekedeteit aszerint kell értékelni, hogy azokat melyik „minőségében” végezte. Így könnyen elhatárolható a tagi és a vezető tisztségviselői felelősség.

NR. 1. SZÉKHELYSZOLGÁLTATÁS „HÓHÉR” TIPP, MELYET NEM SZABAD MEGFOGADNI

„Székhelyhasználati szerződés helyett bérleti szerződést kötünk, mert abba nem köt bele a NAV!”

Igen! Van néhány tájékozatlan-pontatlan NAV-os dolgozó, aki nem hogy nem köt bele, hanem még ajánlja-javasolja a bérleti szerződést!

Ezzel az a probléma, hogy a bérleti jogviszony a bérlet tárgyának (kizárólagos) használatát feltételezi a bérlet időtartamára (Ptk. 6:331. §). A székhelyhasználatnál nincs sem kizárólagosan használt ingatlanterület, sem egyéb kizárólagosan használt dolog – nincs a bérletnek tárgya. Ezért az ilyen szerződés színlelt szerződés, ami Ptk. és jogellenes.

A téma adóhatóság általi kezelése két kérdést is felvet:

Első: Miért nincsenek tisztában az adóhatóság munkatársai az ellenőrzési tevékenységüket érintő jogszabályok lényegével?

Második: Egyes adóhatósági munkatársak honnan veszik a bátorságot és a jogalapot, hogy beleavatkozzanak a független vállalkozások – szerződéses szabadságon alapuló – jogviszonyaiba?

NR. 2. SZÉKHELYSZOLGÁLTATÁS „HÓHÉR” TIPP, MELYET NEM SZABAD MEGFOGADNI

„Tegye a székhelyét iparűzési adómentes településre!”

Korrektnek látszó tanács, de az ilyen helyre bejelentett cégek egy részének előbb-utóbb törlik az adószámát. Olyan „iparűzési-adómentes székhelyen” törlik az oda bejelentett cégek adószámát, ahol a székhelyszolgáltató nem üzemelteti a székhelyet (nincs személyzet, ebből adódóan üzleti órák alatt nincs nyitva) csak a cégtábla van kint, de akik személyesen keresik a cégeket (pl. NAV) nem találnak ott senkit.

Így lesz egy egyébként jó ötletből rémálom, rengeteg elúszott pénz, idő és energia!

Megoldás: Korrekt budapesti székhelyszolgáltató megbízása, a vidéki iroda csak fióktelep legyen, ott nem keresik a céget, nem kell leveleket átvenni. Ha a bevétel ottani tevékenységből származik – megosztással – az iparűzési adó csökkenthető, illetve elkerülhető!

NR. 3. SZÉKHELYSZOLGÁLTATÁS „HÓHÉR” TIPP, MELYET NEM SZABAD MEGFOGADNI

„Nem lehet a cégük székhelye székhelyszolgáltatónál, mert a székhelyszolgáltatás megszűnt!”

Ezt a „hóhér” tippet NAV-osok terjesztik széltében-hosszában, főleg tájékozatlanságból és/vagy érzelmi okokból, mert nem nagyon szeretik a székhelyszolgáltatókat.

A dologban az a fals, hogy az ügyvédi székhelyszolgáltatás szűnt meg, mégpedig 2012-ben. A független, erre szakosodott vállalkozások székhelyszolgáltatása teljesen legális tevékenység, melyet mind a Ctv., mind a Ptk. idevonatkozó rendelkezései lehetővé tesznek.

Tisztelt Érdeklődőnk, Tisztelt Ügyfelünk!

Saját érdekében tanácsoljuk Önnek, hogy ne adjon megbízást olyan ügyvédek, cégirodák, székhelyszolgáltató irodák részére, ahol a fenti „hóhér” tippek szellemiségét tükröző tanácsokat adnak Önnek.