Bérszámfejtés problémái



Tisztelt Ügyfeleink!

 

Amikor weboldalainkon, kiadványainkon és személyesen azt kérjük, hogy tájékozódjanak körültekintően (pl. cégalapítás előtt), akkor nem bonyolítani akarjuk az életüket, hanem éppen ellenkezőleg, későbbi bonyodalmaktól, problémáktól szeretnénk (már előre!) megóvni Önöket! Kérjük, hogy ezt szem előtt tartva tanulmányozzák weboldalainkon található tanácsainkat!

A vállalkozás vezető tisztségviselőinek munkaviszonya

A vállalkozás vezetőjét, ha nincs máshol legalább 36 órát elérő munkaviszonya, akkor a saját cégében kell bejelenteni és járulékokat fizetni utána, legalább a minimálbér alapján. A fizetési kötelezettség alól az sem mentesít, ha a vállalkozó „nem vesz ki fizetést” sajnos a járulékokat, be kell fizetni.
Nagy lépés egy cég életében az első alkalmazott felvétele, mert azon túl, hogy fizetést kell neki adni, és jár neki szabadság, az állam még a munkaadót is bünteti, mert +27 %-nyi járulékot fizettet vele a dolgozó bére után. Tehát nem csak a munkavállaló fizet járulékot, hanem a cég is az alkalmazottak után.

Munkavállalók bejelentési határideje

A járulékfizetési terhen kívül a másik „probléma”, hogy az alkalmazottakat a munkába lépést megelőzően be kell jelenteni, de ha mégsem veszi fel a munkát, akkor azonnali hatállyal el kell bocsátani, így a munkáltatók az utolsó pillanatig halogatják a bejelentéseket. A késedelmes bejelentés pedig súlyos bírságokat vonhat maga után. Ez különösen igaz akkor, ha nem maga az ügyvezető intézi ezt a feladatot, hanem a könyvelője, mert pl. az építőiparban reggel hatkor kezdenek, míg a szolgáltató szektor (könyvelő) később nyit. Ezért gyakran előfordul, hogy az építési területen már ott vannak a dolgozók, de a bejelentésük késik. Ezért nagyon fontos, hogy a cégvezetés jól átgondolt „munkaerő-politikát” folytasson.

A bérszámfejtőnek a bejelentéshez pontos adatokra van szüksége. Nem elég a munkavállaló neve, hanem azt is meg kellene határozni, hogy milyen munkakörben és mennyiért alkalmazzák, valamint, hogy átutalással vagy készpénzben fizetik ki őket. Kötelező minden munkavállalóval munkaszerződést kötni (korábbi munkahelyekről igazolásokat hozni), munkaidő- nyilvántartást, magyarul jelenléti ívet , munkaruha- nyilvántartást, valamint szabadság engedélyezést is vezetni. Ezek főszabály szerint nem a bérszámfejtő/könyvelő, hanem a cégvezetők feladatai, de cégünk a feladatokat a maguk komplexitásában kezelve, szükség esetén, segítséget nyújt a fentiekben is.

Kiegészítő adatszolgáltatás, máshol már foglalkoztatási jogviszonnyal rendelkező vezető tisztségviselők után

Erre azoknak kell kiemelten figyelniük, akiknek egyidejűleg több cégben van vezető tisztségviselői jogviszonyuk.
2012. január 1-től a Bt üzletvezetője, a Kkt mindkét tagja és a Kft ügyvezetője – amennyiben a társaság ügyvezetését nem munkaviszonyban látja el- társas vállalkozónak minősül.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a fenti vezető tisztségviselőket be kell jelenteni abba a cégbe, ahol „ ügyvezetnek”, még akkor is, ha nem vesznek ki pénzt a személyes közreműködésre tekintettel és van máshol bejelentett 8 órás állásuk.

Erre különösen célszerű odafigyelni, mert a mulasztókat, cégenként akár több százezer forint bírsággal sújthatják.

A több helyen 4 órás bejelentés nem jó megoldás, mert a járulék törvény ezt nem teszi lehetővé: „legalább heti 36 órát elérő biztosított jogviszony… „

Tehát még a 6 órás bejelentés is kevés, mert az 5 napos munkahetet alapul véve az is csupán heti 30 órás biztosított jogviszony.

Az adminisztráció nemcsak a T1041-esre terjed ki, hanem a havi “08-asokra is, mert az ART 31.§. (2) bekezdése szerint szolgálati idő keletkezik az ügyvezetésre tekintettel is. Ergo a 0-ás adattartalmú “08-ast is be kell adni.

 

Nyugdíjas munkavállalók bér- és járulék ügyei

A járulékfizetés szempontjából a „saját jogú nyugdíjas” kifejezést használjuk. A járulékokról szóló törvény szerint saját jogú nyugdíjasnak minősül, aki az alábbi ellátásokban részesül:

– a társadalombiztosítási saját jogú nyugellátásként kapott öregségi nyugdíj,

– a rehabilitációs járadék,

– a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított öregségi, rokkantsági nyugdíjsegély (nyugdíj),

– Magyarországon nyilvántartásba vett egyháztól egyházi, felekezeti nyugdíj, vagy növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadék.
A más (átalakított) ellátásban részesülők 2012-től nem minősülnek nyugdíjasnak. Ennek hatása van arra is, hogy ha dolgoznak, akkor másként kell a közterheket megállapítani. Például a szolgálati járandóságban, vagy korhatár előtti ellátásban részesülő vállalkozó, főfoglalkozású vállalkozónak minősül, és eszerint fizeti a közterheket.

Az viszont nem változott, hogy ha több cégben is dolgozik a társas vállalkozás tagja, akkor elég ha csak az egyik cégben fizet járulékokat, de ennek feltétele, hogy nyilatkozatot adjon arról, hogy melyik vállalkozása fizet utána. Feltéve, ha a többi cégéből nem vesz ki jövedelmet, mert akkor a megszerzett jövedelem összege ugyanúgy adó és járulék alap, mint a főállású jövedelem.

A rendelkezések szerint amíg a dolgozó nyugdíjas adott évi (nyugdíjjárulék-alapot képező) jövedelme nem éri el az éves keretösszeget (a tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér tizennyolcszorosát, ez 2012-ben 93.000×18=1.674.000 Ft) a keresete mellett a nyugdíját is felveheti.
Ha a kereset összege meghaladja az éves keretösszeget, akkor a következő hónap 1-től a tárgyév végéig, de legfeljebb az irányadó nyugdíjkorhatárig a nyugdíj folyósítását szüneteltetni kell. Ha a keretösszeg túllépésére decemberben kerül sor, akkor a decemberi nyugdíjat vissza kell fizetni.

Az éves keretösszeg elérését – annak bekövetkezésétől számított 15 napon belül – az érintett nyugdíjasnak a folyósítási törzsszámra való hivatkozással be kell jelentenie a Nyugdíj-folyósítási Igazgatósághoz.

A bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén a 2012-2013-as esetleges jogalap nélkül felvett ellátás teljes összegének a visszafizetésére kötelezhető.

Javasoljuk, hogy azok a cégvezetők, akik korábban nyugdíjasként csak az eü járulékot fizették maguk után, az idei évtől legalább a minimálbér után – ha a cég tevékenysége szakképzettséget igényel, akkor a garantált minimálbér után – fizessék meg a kötelező járulékokat, de figyeljenek oda a kivett jövedelem nagyságára is és ily módon elkerülhetik a jogosulatlanul igénybe vett nyugdíj visszafizetését.

Felhívjuk a figyelmet, hogy a fentiek az 1954-ben, vagy korábban születettekre, akiknek a szolgálati nyugdíja 2012. jan. 1. után öregségi nyugdíjként került továbbfolyósításra a fent leírtak nem vonatkoznak.

 

 Segítünk!
Információ, időpont egyeztetés:
06-20-949-2069
06-20-940-4475
06-20-442-8466
06-1-410-7997
(Tanácsadás, konzultáció minimális díja: 20.000 Ft+ÁFA)

 

 Kintlévősége, likviditási problémája van? Segítünk: www.marconiproject.hu

 

MIÉRT ALHATNAK NYUGODTABBAN A 15 éves múltú CÉGHMESTER ÜGYFELEI?

A Céghmester könyvelőirodájának kettős küldetése miatt:

1. A legális adó és járulék megtakarítási lehetőségek maximális kihasználása!

2. A cégnek, illetve tagjainak, vezetőinek, azok családjainak jogi megvédése! (A Céghmester más könyvelőirodákkal szemben a könyvelést és a cégproblémákat nem kizárólag számviteli, hanem jogi kérdésnek is tekinti, melynek megoldása során a társaság, de méginkább tagjainak, vezető tisztségviselőinek jogi felelőssége a fő kérdés, illetve ezen személyek és családjaik (nyugalmának, vagyonának stb.) megvédése az elsődleges cél!)

A Céghmester kb. 300 cégnek látja el számviteli-könyvelési teendőit, a bizalom alapja a fenti kettős küldetés sikeres gyakorlati megvalósítása!

 

Ha szeretné tanulmányozni a Céghmester cégügyekkel foglalkozó weboldalát, kattintson ide:

www.ceghmester.hu


Ha szeretné tanulmányozni a Céghmester székhelyszolgáltatással foglalkozó weboldalát, kattintson ide:
www.szekhely.org