Pmt. tájékoztató



Tájékoztató a könyvelőirodák 2017. évi LIII. törvény (a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról)  alapján kötelező bejelentési kötelezettségéről

 A Pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény (Pmt.) hatálya alá tartozó szolgáltató köteles az ügyfelét a Pmt. alapján nyilatkoztatni és az előírt ügyfélátvilágítást elvégezni.

A Pmt. alapján a szolgáltató köteles az üzleti kapcsolatot folyamatosan figyelemmel kísérni – ideértve az üzleti kapcsolat fennállása folyamán teljesített ügyletek elemzését is annak megállapítása érdekében, hogy az adott ügylet összhangban áll-e a szolgáltatónak az ügyfélről a jogszabályok alapján rendelkezésére álló adataival és ez alapján szükség van-e az ügyféllel szemben pénzmosás megelőzésével kapcsolatos intézkedések végrehajtására.

A NAV honlapján is nyilvánosan hozzáférhető lenti indikátorok nem teljeskörű felsorolását tartalmazzák azoknak a könyvviteli szolgáltatás nyújtása során leggyakrabban előforduló szokatlan körülményeknek, ügyleteknek, amelyek az ügyfelei működésével kapcsolatosan bejelentési kötelezettséget keletkeztethetnek a Céghmester számára.

Az üzleti kapcsolat létesítésekor

  • az ügyfél szervezet tevékenységi körére vonatkozóan a szervezet képviseletében eljáró személy hamis, félrevezető információt ad, vagy nincs kellőképpen tisztában az általa képviselt szervezet működési körülményeivel;
  • a tényleges tulajdonos személyéről az ügyfél szervezet képviselője hamis információt ad, illetve a tényleges tulajdonos kilétével, személyazonosságával kapcsolatos kétség nem volt megszüntethető;
  • az ügyfél-átvilágítás során kötelezően rögzítendő adatok teljeskörűen nem szerezhetőek be az ügyfél közreműködésének hiánya miatt;
  • az ügyfél szervezet vezetője, tényleges tulajdonosa stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt kockázatot jelentő harmadik ország állampolgára;
  • az ügyfél szervezet valamely stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt kockázatot jelentő harmadik ország bejegyzett gazdasági társaság leányvállalata, vagy ilyen szervezet magyarországi képviselete.

Az üzleti kapcsolat fennállása alatt

  • az ügyfél az egyes gazdasági eseményekről hamis, félrevezető információt, adatot szolgáltatott;
  • nem valós gazdasági eseményekkel kapcsolatos dokumentumok, bizonylatok kibocsátása, illetve befogadása;
  • nem létező, illetve azonosítatlan gazdálkodókkal (társaságokkal) kapcsolatos gazdasági események dokumentumainak, bizonylatainak átadása könyvelésre;
  • ismeretlen eredetű, jogcím nélküli (jogszabályi előírással, ügyfél nyilatkozatával, illetve szerződéssel, megállapodással alá nem támasztott) átutalások, készpénzmozgások;
  • vállalkozási tevékenységet végzők esetében kiugróan magas árbevétel kerül elszámolásra, amellyel szemben nem áll arányos költség (növekedés); aránytalanul magas összegű törzstőke emelés, vagy tulajdonosi kölcsön nyújtása, amelyet nem indokol a vállalkozás működése;
  • az áru vagy szolgáltatás ügyletek nem illenek a cég profiljába;
  • adatok vagy dokumentumok manipulálása, megváltoztatása, esetleg meghamisítása;
  • rendszeres és nagy összegű indokolatlan leltári többletek, illetve hiányok, azok okainak tényleges meghatározása nélkül;
  • minimális összegű saját tőkével (vagyonnal) rendelkező gazdálkodó (társaság) szabályos hitelfelvétellel, kölcsönnel nem igazolható nagy összegű befektetése;
  • az ügyfél kötelezettségeit (szerződés, megállapodás hiányában) rendszeresen más teljesíti és fordítva;
  • szokatlanul nagy összegű és nemű valuta-tranzakciók;
  • házipénztár gyors növekedése, folyamatosan magas egyenlege, amelyet az ügyfél tevékenysége nem indokol;
  • rendszeres készpénzes beszerzések (kiadások), amelyekre a társaság készpénz bevételei nem nyújtanak fedezetet., ennek következtében több millió forintos tagi hitel, vagy tulajdonosokkal szembeni kötelezettség keletkezik;
  • banki befizetések a cég számlájára, amelyek nem a bevallott forgalomból származnak;
  • a cég valamely bankszámláján csak „átfolyatják” a pénzt;
  • az ügyfél szervezetben külföldön bejegyzett szervezet tag van, amely az általa nyújtott tagi hitelt kamatokkal növelve vagy a szolgáltató által ellenőrizhetetlen részletekben veszi ki;
  • az ügyfél szervezetben tulajdonos és vezető tisztségviselő váltás következtében külföldi lakóhellyel rendelkező személy(ek) lett(ek) a tag(ok), vezető tisztségviselő(k), aki(k) képviseletében más személy(ek) jár(nak) el a szolgáltatónál;
  • havi több millió forintos nagyságrendben import tevékenységgel (is) foglalkozó ügyfél cég ugyanazt a terméket, a későbbiek folyamán belföldi gazdasági társaság közbeiktatásával szerzi be, amelynek következtében import ÁFA fizetési kötelezettsége megszűnik, vagy nagy mértékben csökken;
  • szolgáltatási – különösen: tanácsadás, takarítás, építőipari szolgáltatás, munkaerő kölcsönzés, hirdetés, reklám, filmgyártás – tevékenységgel foglalkozó ügyfél társaság a számlájára érkező több millió forintos jóváírásokat konkrét gazdasági cél nélkül rövid időn belül készpénzben felveszi;
  • a könyvelésre átadott bizonylatok alapján nincsenek konkrét működésre utaló költségek (pl.: víz, fűtés, telefon, áram számlák, bérleti díj)
  • az ügyfél többször késve, vagy felszólítás ellenére sem adja át az adott időszak gazdasági eseményeire vonatkozó dokumentumokat, vagy több hónap eltelte után sem érkezik az ügyfél szervezettől számviteli bizonylat, a vezető tisztségviselő pedig nem elérhető a szolgáltató számára;
  • nemzetközi kereskedelemben résztvevő cég esetében az export vagy import ügyletek alul vagy túlszámlázása történik; az árukat indokolatlanul külföldre majd visszaszállítják; semmilyen körülmény nem utal arra, hogy az áruk a valóságban kiszállításra kerülnek (nincs fuvarköltség, sem gépjármű bérleti díj, üzemanyagköltség nem merül fel, szállítóeszközzel nem rendelkezik stb.) viszont számla birtokában a pénzt mozgatják, alacsony adókulcsú államban (offshore) bejegyzett cégek a szállítók vagy a vevők; az áru mennyisége és típusa nem illik bele a szállító vagy vevő profiljába, a számlák és a vámokmányok között nagy különbségek mutatkoznak;
  • szokatlan kölcsön ügyletek: a kölcsönadónak nincsenek látható tulajdonjogai; a pénz nem a kölcsönadó országból érkezik; nincs írott kölcsönszerződés; a kamatfizetés vagy a törlesztő részlet fizetése nem szerepel tervekben, vagy nincs betartva; a visszafizetésnek nincs gyakorlati nyoma; a kamatláb lényegesen eltér a piaci értékektől; a tartozás beszedésére nem történik semmilyen intézkedés;
  • az ügyfélnél jelentkező – ismeretlen forrásból származó – vagyon (tagi kölcsön, törzstőke emelés) eredetére vonatkozó kérdésre nyilvánvalóan hamis választ ad az ügyfél képviselője, vagy a válaszadást megtagadja;
  • ügyfél szervezet alacsony adókulcsú államban (offshore) bejegyzett gazdasági társaságtól fogad be olyan számlát, aminek nincs gazdasági célja;
  • ügyfél szervezet alacsony adókulcsú államban (offshore) bejegyzett gazdasági társaság részére végez olyan alvállalkozói tevékenységet, aminek nincs gazdasági célja;
  • ügyfél szervezet stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt kockázatot jelentő harmadik országban bejegyzett szervezettől fogad be olyan számlát, illetve teljesítés igazolást, aminek nincs gazdasági célja.

Az üzleti kapcsolat megszűnésekor

  • A könyvviteli szolgáltatásról szóló szerződés felmondásra került az ügyfél olyan kérése, vagy tevékenysége miatt, amelynek könyvelése jogszabályt sértett volna;
  • Az üzleti kapcsolat azért került megszüntetésre, mert a szolgáltató nem tudta végrehajtani teljeskörűen az ügyfél-átvilágítási intézkedéseket az ügyfél közreműködésének hiánya

A szolgáltató az ügyfelei vonatkozásában észlelt szokatlan ügyletek esetében köteles fokozottan vizsgálni a pénzmosás megelőzésével kapcsolatos intézkedések szükségességét, közötte a bejelentés megtételét a NAV részére, melyről sem előzetesen, sem utólag nem értesítheti az eljárással érintett ügyfeleket. A bejelentési kötelezettség teljesítését hatósági ellenőrzés keretében a NAV vizsgálja, ezért fokozottan kérjük az ügyfélátvilágítás során az együttműködésre.

Tisztelettel:
Céghmester Könyvelés