GYakran Ismételet Kérdések
Kft, Bt, Zrt alapítás, módosítás esetén célszerű tanulmányozni menüpontunkat.
Tájékoztatjuk Ügyfeleinket, hogy a 2012. évi jogszabály változások miatt jelen menüpontunkban található információkat folyamatosan frissítjük. Az ebből eredő esetleges félreértésekért előre is elnézést kérünk!
Általános kérdések
- Miért érdemes a Céghmesterre bízni cégügyeimet?
- Vidékről is érdemes Önökhöz mennem?
- Önök tényleg képesek az adatfelvételtől számított néhány órán belül létrehozni és bejegyeztetni a cégemet? Ha ez igaz, akkor más irodák miért mondják, hogy ez nem lehetséges?
- Miért ilyen rugalmas a díjszabásuk?
- Mi a különbség az egyszerűsített cégbejegyzés és az elektronikus cégeljárás között?
- Külföldi is alapíthat céget?
- Amennyiben egy magyar társaság alapításában egy külföldi székhelyű cég is részt vesz, ettől a cégtől milyen okiratok bekérése szükséges?
- Mi történik bt. és mi kft. esetén, ha a tag meghal? Szükséges módosítani a létesítő okiratot? Milyen okirat(ok)ra van szükség?
- Van-e önöknél székhelyszolgáltatás? Mit kell tudni a székhelyről?
- Mit kell tudni a társaság telephelyérõl/fióktelepérõl?
- Elektronikus cégbejegyzés esetén is kapok papír alapú dokumentumokat?
- Milyen társasági forma az ideális? Kft, Bt vagy Zrt?
- Mi az aláírási címpéldány és az aláírási minta?
- Kiskorú lehet-e ügyvezető (vezető tisztségviselő), illetve tag? Ki ír alá ebben az esetben? Milyen okiratok bemutatására van szükség?
- Csak a bejegyzés után kezdheti meg a működést a társaság?
- Miért nem ajánlott sok tevékenységi kört felvenni a társasági szerződésbe?
- Mi a teendő a már bejegyzett társaságok TEÁOR-jai ügyében?
- Egyszemélyes társaság alapításánál még mindig kötelezõ a könyvvizsgálat?
- Mi az a nonprofit gazdasági társaság?
- Lehet nonprofit kft.-t egyszerűsített eljárásban alapítani?
- Mikor muszáj bejelenteni munkavállalóként a gazdasági társaság tagját?
- Lehet-e munkaviszonyt létesíteni CSED, GYED vagy GYES mellett?
- CSED-en, GYED-en vagy GYES-en lévő kismama lehet-e társaság tagja, vezető tisztségviselője? Dolgozhat-e a társaságban?
- Mi a különbség a végelszámolás, a csődeljárás és a felszámolási eljárás között?
- Kihatással lehet a válásom a cégemre akkor is, ha a házastársam nem volt tag?
- Ha Önök ilyen gyorsak, akkor mi értelme van a “lassú” cégalapításnak?
- Akkor is tudok megbízást adni, ha nincs időm adatfelvételre elmenni Önökhöz?
- Milyen adatokra és iratokra van szükség a cégalapításhoz?
- Milyen esetben nem kap az új alapítású cégem adószámot adóregisztráció során?
- Mi a teendő, ha új alapítású cégem nem kap adószámot adóregisztráció során?
- Amennyiben kétségeim vannak afelől, hogy kap-e a cégem adószámot, mi a teendő?
- Az adóregisztráció érinti a “cégmódosítást” is?
KFT-kel kapcsolatos kérdések
- Mekkora a jegyzett tőke legkisebb összege Kft. esetében?
- A nem pénzbeli betétek (apport) értékét kell-e könyvvizsgálóval ellenőriztetni, vagy számlával igazolni?
- A jegyzett tõkéből mekkora összeget lehet apportálni?
- Mikor kell bankszámlát nyitni, és mikor kell befizetni a törzstőkét?
- Lehet a tőkét több részletben is befizetni?
- A tőke elhelyezését követően mikor használhatja fel a cég a bankszámlára elhelyezett összeget?
- Mennyi idő alatt jegyzi be a társaságot a cégbíróság?
- Egyszemélyes Kft-nél kell könyvvizsgáló?
- Mi a törzsbetét és az üzletrész fogalma, illetve mi a különbség közöttük?
- Mi a pótbefizetés és melyek a feltételei?
BT-kel és KKT-kel kapcsolatos kérdések
- Kft-t vagy Kkt-t/Bt-t alapítsak?
- Mennyi tőkével alapíthatok BT-t vagy KKT-t?
- Hány fő kell a BT/KKT alapításhoz?
- Igaz, hogy Bt-t csak a társaság beltagja képviselhet?
- Bt.-ben lehet harmadik személy (nem tag) képviseletre jogosult?
- Bt. vagy kkt. tagja felmondhatja egyoldalúan a tagsági jogviszonyát anélkül, hogy lenne “utóda”?
ZRT-kel kapcsolatos kérdések
- Mit jelent pontosan a zrt. kifejezés?
- Mikor beszélünk nyilvános és mikor zártkörű részvénytársaságról?
- Mekkora a jegyzett tőke legkisebb összege Zrt. esetén?
- Mennyiben más egy zrt. alapítása, mint egy bt. vagy kft. alapítása?
- Mennyivel költségesebb egy Zrt. alapítása?
- Hallottuk, hogy a nyomdai úton készült részvények előállítási költsége igen magas. Hogy lehet ezt kivédeni?
- Mi a Zrt legfőbb döntéshozó szerve?
Általános kérdések
Miért érdemes a Céghmesterre bízni cégügyeimet?
Mert a mi ígéretünknek tétje van! Mi nem azt mondjuk, hogy bejegyezzük a cégét (ez blabla, nincs tétje), mi azt mondjuk, hogy legkésőbb az aláírást követő 3. cégbírósági munkanapig bejegyeztetjük a cégét. Ha nem, akkor visszatérítünk a munkadíjból 20.000 Ft-ot, ha pedig a 10. cégbírósági munkanapig nem jegyeztetjük be cégét, akkor visszatérítjük a munkadíj 100%-át . Tegyen próbára minket Ön is. Akinek már rontották el a cégalapítását, az tud igazán becsülni minket. Egyszerű és pörgős iroda vagyunk, igyekszünk Ügyfeleinket megkímélni a felesleges idegeskedéstől, pénzköltéstől és ügyintézéstől. Ugyancsak mellettünk szól, hogy kapcsolt szolgáltatásainkkal Ügyfeleink szinte minden cégügye egy helyen intézhető (székhelyszolgálat, könyvelés, cégmódosítás). Mellettünk szól még több mint 20 éves tapasztalatunk, korrekt, megfizethető, visszatérő Ügyfeleinknek egyre kedvezőbb díj- és kedvezményrendszerünk.
Vidékről is érdemes Önökhöz mennem?
Igen! A Céghmester az egész ország területén képes cégeket bejegyeztetni, hiszen a cégbírósági eljárás már elektronikus úton zajlik. Ez nem jelenti viszont azt, hogy az érintetteknek nem kell személyesen megjelennie nálunk legalább az ügyvéd előtti aláírás alkalmával. Egyszerű ügyintézésünk és tapasztalatunk viszont érdemessé teheti azt, hogy mégis minket válasszanak, főleg azonnali cégalapításnál, ahol csak egyszer kell jönni.
Önök tényleg képesek az adatfelvételtől számított néhány órán belül elkészíteni cégem iratait? Ha ez igaz, akkor más irodák miért mondják, hogy ez nem lehetséges?
A Céghmester akár azonnal megalapítja cégét és a bejegyzésre írásos garanciát is vállal! Ennek részleteit az Azonnali cégalapítás, valamint a 3 napos cégbejegyzési garancia menüpont alatt elolvashatja.
Miért ilyen rugalmas a díjszabásuk?
A Céghmester Magyarországon elsők között kezdett el foglalkozni cégek alapításának és módosításának ügyintézésével. A sokéves tapasztalat üzleti alapelvünkké tette, hogy mindenkinek korrekt és megfizethető áron szolgáltassunk, valamint hogy visszatérő és régi Ügyfeleinket kedvezményekkel “kényeztessük”! Díjainkat főleg módosításnál az elvégzendő munkától függően differenciáljuk. Díjjegyzékünk minden díjat és költséget tartalmaz! Nálunk nincsenek rejtett költségek! FIGYELEM! Egyes irodák nagyon alacsony díjai nem biztos, hogy kielégítő és korrekt szolgáltatást takarnak. Gondoljon bele, hogy a cégalapításnál adott esetben Ön és családja jövõjéről, hosszú távú megélhetéséről és sikerességéről van szó. Biztos, hogy nem ezen kell esetleges 10-20-30.000 Ft-ot spórolni!
Mi a különbség az egyszerűsített cégbejegyzés és az elektronikus cégeljárás között?
Ma minden cégbírósági eljárás elektronikus, de csak azt nevezzük egyszerűsítettnek is, ami egy, a törvény mellékletét képező szerződésmintát alkalmaz. Nem jelenti az elektronikus eljárás azt, hogy az ügyvéd előtt az érintetteknek nem kell személyesen megjelenniük! Egyébként semmi különbség nincsen az egyszerűsített és a hagyományos úton létrejött társaság között, mindkét esetben ugyanolyan jogképes társaság jön létre, amelyekre egyező jogi szabályozás vonatkozik. Tudnia kell azonban, hogy az egyszerűsített cégeljárás keretében egy a cégtörvény mellékletében található iratmintát kell alkalmazni, amelyben csak korlátozott mennyiségű adat és tény tüntethető fel! (Ez inkább jó, mint rossz, a nem releváns dolgok kimaradnak.) 2008 júliusától már csak elektronikus formában lehet cégbejegyzési kérelmet, vagy módosítási kérelmet előterjeszteni (e-mail-en jogi képviselő útján). A hagyományos elektronikus eljárásban az illeték magasabb. Az egyszerűsített cégbejegyzés ezzel szemben azt jelenti, hogy a közkereseti, betéti vagy korlátolt felelõsségű társaság, illetve zártkörűen mûködő részvénytársaság alapításának bejegyzése iránti kérelméhez a cégtörvény mellékletében foglalt szerződésminta alapján készült létesítő okiratot alkalmazza az okiratszerkesztő ügyvéd, amelyben a társasági szerződés (alapító okirat) szövegét nem lehet módosítani.
Igen, akár magánszemély, akár gazdasági társaság is. Amennyiben a magánszemély vagy a gazdasági társaság nem rendelkezik magyarországi lakcímmel vagy székhellyel, úgy kézbesítési megbízottra van szükség, melyben cégünk segítséget tud nyújtani.
Amennyiben egy magyar társaság alapításában egy külföldi székhelyű cég is részt vesz, ettől a cégtől milyen okiratok bekérése szükséges?
Az összes olyan eredeti idegen nyelvű okirat és azok hiteles magyar fordítása, mely annak bizonyítására szolgál, hogy a társaság bejegyzett, törvényesen mûködő cég és aki előttünk aláír, az az aláírásra jogosult. Azaz a magyar cégkivonatnak és aláírási címpéldánynak megfelelő okiratok (ha nem az aláírásra jogosult ír alá, akkor természetesen az eredeti meghatalmazás is). Amennyiben ilyen nincs, akkor minden olyan okirat, amelyekből ezek az adatok kiderülnek.
Mi történik bt. és mi kft. esetén, ha a tag meghal? Szükséges módosítani a létesítő okiratot? Milyen okirat(ok)ra van szükség?
Igen, módosítani kell! Bt. esetén: ha a tag meghal, közös megegyezéssel dönthetnek úgy, hogy az örökös belép. Ha nem lép be, el kell számolni az örökössel. Kft. esetén: az üzletrész átszáll az örökösre. Mindkét esetben jogerős hagyatékátadó végzésre van szükségünk.
Van-e önöknél székhelyszolgáltatás? Mit kell tudni a székhelyről?
Igény esetén a Céghmester irodáiban (jelenleg 4 iroda) székhelyszolgáltatást vállalunk, melynek keretében a hatóságok, hivatalok és harmadik személyek által küldött küldeményeket átvesszük és továbbítjuk Önnek. Kötelező igazolni a székhely, telephely, fióktelep használatának és bejegyzésének jogosultságát, akár befogadó nyilatkozattal, akár bérleti szerződéssel. Megváltozott a székhely törvényi definíciója, mostantól nem a központi ügyintézés helye, hanem a cég bejegyzett irodája, ahol a levelek, küldemények érkeztetése, átvétele, tárolása, őrzése stb. történik. A székhely és a döntéshozatal helye a tagok döntése alapján elkülönülhet. A székhelyet továbbra is kötelező cégtáblával megjelölni.
Mit kell tudni a társaság telephelyéről/fióktelepéről?
A cég telephelye a tevékenység gyakorlásának a cég társasági szerződésében, alapító okiratában, alapszabályában (a továbbiakban együtt: létesítő okiratában) foglalt olyan tartós, önállósult üzleti (üzemi) letelepedéssel járó helye, amely a cég székhelyétől eltérő helyen található, a cég fióktelepe pedig olyan telephely, amely más településen – magyar cég külföldön lévő fióktelepe esetén más országban – van, mint a cég székhelye.
Elektronikus cégbejegyzés esetén is kapok papír alapú dokumentumokat?
Természetesen minden Ön által aláírt iratot nyomtatott formában, ügyvédi ellenjegyzéssel ellátva átadunk Önnek a cégbejegyzési eljárás végén. Az elektronikus eljárás ugyanis az iratok cégbírósághoz történő on-line benyújtását jelenti. A Cégbíróság viszont 2008. július 1. óta nem küld “papír alapú” végzést, csak elektronikusat a jogi képviselő e-mail címére, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy a végzéseken nincsenek eredeti pecsétek és aláírások (tehát ezekhez ragaszkodni, illetve kérni felesleges).
Milyen társasági forma az ideális? Kft, Bt vagy Zrt?
A cégalapítás előtt célszerű megismerkedni a gazdasági társaságokról szóló törvény alapjaival és a törvény által felkínált társas vállalkozási formákkal, a személyi feltételekkel és nagyvonalakban a felelősségi szabályokkal is. Tekintettel arra, hogy az egyszerűsített elektronikus cégeljárásban az alapítási költség a betéti társaság és a korlátolt felelősségû társaság esetében azonos összegű és a zrt. sem sokkal drágább, javasoljuk a korlátolt felelõsségű társaság alapítását, amelyben a tag kötelezettsége a társasággal szemben csak törzsbetétének szolgáltatására terjed ki, és ahol a tag a társaság kötelezettségeiért – törvényben meghatározott kivétellel – nem felel, míg a betéti társaság beltagjának felelőssége a társasági vagyon által nem fedezett kötelezettségekért korlátlan (azaz teljes vagyonával felel). Ezen túlmenően természetesen számos különbség van a két társasági forma között, mindenesetre várható, hogy a betéti társaságok a hazai vállalkozási palettán idővel jelentéktelenné válnak. A zrt. egy személytelenebb társasági forma, azoknak ajánljuk, akik nem akarják nevükkel fémjelezni érdekeltségeiket.
Mi az aláírási címpéldány és az aláírási minta?
Mindkettő az aláírásra jogosultak aláírásának hitelesítését, illetve azonosítását szolgálja. Az ügyvéd által készített és ellenjegyzett aláírási mintát eredetileg a Cégbíróság részére, kifejezetten a cégbejegyzési eljárásra történő felhasználásra szánták a jogalkotók. Ugyanakkor nem tisztázott, illetve törvényileg (még) nem rendezett, hogy az ügyvédi aláírási mintát a hatóságok, a hivatalok, az államigazgatás, illetve a cégek és egyéb gazdálkodó szervezetek elfogadják-e. Az eddigi információk, illetve tapasztalatok szerint egyre inkább igen, ugyanakkor senki ne csodálkozzon, ha közjegyző által hitelesített aláírási címpéldányt kérnek tőle, hanem inkább készítesse azt el (akár előre is).
Kiskorú lehet-e ügyvezető (vezető tisztségviselő), illetve tag? Ki ír alá ebben az esetben? Milyen okiratok bemutatására van szükség?
Ügyvezető nem lehet. Tag lehet, de korlátlanul felelős tag nem. Aláírni helyette a törvényes képviselő(k) ír(nak) alá. Amennyiben a szülők elváltak, a szülői felügyeleti jogot gyakorló szülő egyedül is aláírhat (ebben az esetben szükségünk van a szülői felügyeleti jogról határozó bírósági végzésre is).
Csak a bejegyzés után kezdheti meg a működést a társaság?
A társaság a társasági szerződés ellenjegyzésének (az okirat ügyvéd általi aláírása) napjától előtársaságként működhet. Az előtársaság üzletszerű gazdasági tevékenységet nem folytathat. Adószámot a cég egy munkanap múlva, legkésőbb pedig (amennyiben nincs az adóregisztrációnak akadálya) 8 munkanapon belül kap. Egyszerűsített eljárásban az adószám kiadását követő egy munkaórán belül határoz a cégbíróság a cég bejegyzéséről.
Miért nem ajánlott sok tevékenységi kört felvenni a társasági szerződésbe?
Azért, mert a KSH különböző adatszolgáltatási felhívásokkal fogja megkeresni, akár olyan tevékenységek vonatkozásában, amelyet nem is végez. Ha mégis szeretné a társasági szerződésbe felvenni ezeket a tevékenységeket a későbbiekben, a módosításért sem illetéket, sem közzétételi díjat nem kell fizetni, kizárólag a módosítás munkadíjáért kell fizetni. A félreértések és esetleges bírságok elkerülése érdekében javasoljuk az új céget alapító ügyfeleinknek, hogy csak a gyakorolni kívánt tevékenységeket foglaltassák a létesítő okiratba.
Mi a teendő a már bejegyzett társaságok TEÁOR-jai ügyében?
A Céghmester álláspontja szerint a jogalkotók a magyarországi cégalapítás és cégmódosítás további “egyszerűsítésének” jelszava alatt kissé megnehezítették a céget alapító vállalkozók, illetve a cégalapítást menedzselő irodák és ügyvédek helyzetét. A félreértések és esetleges bírságok elkerülése érdekében javasoljuk az új céget alapító ügyfeleinknek az eddigi gyakorlat fenntartását, azaz a gyakorolni kívánt tevékenységek ésszerű mennyiségének felvételét a társasági szerződésbe. Ezek bejelentése kötelező a NAV és a KSH részére az előírt módon és határidőre. A 2009 előtt alakult cégeknek szintén kötelező a társasági szerződésbe szereplő TEÁOR “08 szerinti tevékenységek, valamint az ott nem szereplő, de gyakorolni kívánt tevékenységek bejelentése a NAV és a KSH részére a 2009. évi első adómegállapítási időszakról szóló adóbevallással egyidejűleg (értsd: havi ÁFA-bevallóknak 2009. február 20-ig, negyedéves ÁFA-bevallóknak 2009. április 20-ig, éves ÁFA-bevallóknak 2010. február 15-ig), illetve ezt követően az új tevékenység gyakorlásának felmerülésekor vagy azok bármilyen változásakor szintén. Szerintünk gyakorlati szempontból nem releváns kérdés, hogy a cégkivonat nem tartalmazza, illetve nem fogja tartalmazni a TEÁOR “08 kódszámokat. Az új rendszer kétségtelen előnye, hogy újabb tevékenységek felvétele (gyakorlása) nem igényli a társasági szerződés, illetve a cégnyilvántartás módosítását, ezeket csak a NAV és a KSH felé kötelező bejelenteni a megfelelő módon, melyhez célszerű a könyvelő segítését kérni. A bejelentések elmulasztása bírságot vonhat maga után, ezért javasoljuk minden felelős vezetőnek, hogy erre kiemelten figyeljen oda.
Egyszemélyes társaság alapításánál még mindig kötelező a könyvvizsgálat?
Nem, ez 2006 júliusától már nem kötelező. Csupán a számviteli törvényben írt esetekben kötelező könyvvizsgáló alkalmazása, pl. ha a vállalkozó éves (éves szintre átszámított) nettó árbevétele az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában meghaladta az 100 millió forintot, vagy ha a munkavállalók létszáma tartósan meghaladja az 50 főt.
Mi az a nonprofit gazdasági társaság?
2007. július 1. napjától bármely gazdasági társasági forma megalapítható nonprofit jelleggel, ami azt jelenti, hogy a tagok a nyereséget osztalékként nem vehetik ki a cégből. A nonprofit gazdasági társaságnak nevében jeleznie kell nonprofit jellegét, és vállalkozási tevékenységet csak a nonprofit alaptevékenységet kiegészítő jelleggel végezhet. Közhasznú és kiemelkedően közhasznú minősítést is szerezhet.
Lehet nonprofit kft.-t egyszerűsített eljárásban alapítani?
Nem. A szerződésminta nem ad lehetőséget arra, hogy elvegyünk vagy hozzáírjunk és a nyereség felosztására vonatkozó rendelkezései ellentmondanak a nonprofit jelleggel!
Mikor muszáj bejelenteni munkavállalóként a gazdasági társaság tagját?
Amennyiben máshol kereső tevékenységet nem folytat, nem nyugdíjas, és utána más módon járulékokat nem fizetnek.
Lehet-e munkaviszonyt létesíteni CSED, GYED vagy GYES mellett?
CSED és GYED mellett kereső tevékenység nem folytatható. GYES mellett a baba 1 éves koráig kereső tevékenység nem folytatható, 1 éves kora után azonban 6 órában folytatható bármilyen jogviszony alapján.
.CSED-en, GYED-en vagy GYES-en lévő kismama lehet-e társaság tagja, vezető tisztségviselője? Dolgozhat-e a társaságban?
Cégben lehet tag CSED-en és GYED-en lévő kismama is, de csak abban az esetben, ha személyes közreműködésre nincs kötelezve. Az üzletvezetés és a képviselet NEM minősül személyes közreműködésnek.
Mi a különbség a végelszámolás, a csődeljárás és a felszámolási eljárás között?
Végelszámolás esetén a cég fizetőképes (!), csődeljárás esetén átmenetileg (!) fizetésképtelen, míg felszámolási eljárás esetén fizetésképtelen.
Kihatással lehet a válásom a cégemre akkor is, ha a házastársam nem volt tag?
Igen. Házastársi közös vagyon, amely “felosztásra” kerül (pontosabban: a jogszabály szerint az életközösség megszűnésekor megosztandó háztartási közös vagyont képez mindazoknak a vagyoni értékű jogosultságoknak és vagyoni tárgyú kötelezettségeknek az összessége is, amelyek a gazdasági társasági tag házastársat az életközösség megszűnésének időpontjában a gazdasági társaságbeli részesedése alapján megillették, illetve terhelték). Válás során egyezséggel, házasság alatt pedig vagyonjogi szerződéssel (közjegyző vagy ügyvéd előtt bármikor lehet kötni, nem csak házasságkötéskor) lehet rendezni a céges részesedés “sorsát”.
Ha Önök ilyen gyorsak, akkor mi értelme van a “lassú” cégalapításnak?
A “lassú” cégalapítást azoknak találtuk ki, akiknek nem sürgős a cégalapítás, de szeretnék nagyon kedvező áron megkapni azt a minőségi szolgáltatástartalmat, amit a Céghmester az elmúlt több mint 10 évben kifejlesztett. A “lassú” cégalapítás iratkészítési határideje 3-6 munkanap, munkadíja 38.000 Ft-tól (normál cégalapítás iratkészítési határideje 3 munkanapon belül, munkadíja 48.000 Ft-tól; azonnali cégalapítás iratkészítési határideje 3-36 óra, munkadíja 58.000 Ft-tól. A határidős díjvisszatérítési garancia a lassú cégalapításra is vonatkozik.
Akkor is tudok megbízást adni, ha nincs időm adatfelvételre elmenni Önökhöz?
Igen! Töltse le cégalapítási vagy cégmódosítási adatlapunkat és küldje el hozzánk! Az adóregisztrációs eljárás miatt az online cégalapítás konstrukció igénybe vételét olyan régi, tapasztalt Ügyfelink részére javasoljuk, akik esetében valószínű, hogy az online kommunikációból nem lesz semmilyen félreértés, illetve probléma.
Milyen adatokra és iratokra van szükség a cégalapításhoz?
Csak a tagok és vezető tisztségviselők személyi okmányaira, valamint a cégalapítási adatlapban felsorolt adatok és tények ismeretére van szükségünk. Megbízást foglaló megfizetésével tudunk felvenni. A székhelyül, telephelyül, fióktelepül szolgáló ingatlan tulajdoni lapját megkímélve Önt a felesleges utánajárástól és kiadástól cégünk szerzi be, melyhez pontos helyrajzi szám szükséges, illetve befogadó nyilatkozat az ingatlan tulajdonosaitól.
Milyen esetben nem kap az új alapítású cégem adószámot adóregisztráció során?
Nagyon röviden fogalmazva: ha Ön vagy cége (régi cége) 5 millió Ft-ot meghaladó adótartozással rendelkezik/adótartozással szűnt meg, illetve, ha cégének adószámát annak felfüggesztését követően jogerősen törölték.
Pontosabban (Art. 24/C§): Az állami adóhatóság az adószám megállapítását megtagadja, ha az adózó vezető tisztségviselője, képviseletre jogosult tagja, vagy korlátolt felelõsségű társaság, zártkörűen működő részvénytársaság esetében az 50 százalékot meghaladó mértékű szavazati joggal, vagy minõsített többségű befolyással rendelkező tagja, vagy részvényese:
a) olyan, a 17. § (1) bekezdés b) pontja szerinti más adózó jelenlegi, vagy volt vezetõ tisztségviselõje, vagy tagja, amely
aa) az adószám megállapítása iránti kérelem benyújtásának napján az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott, túlfizetéssel csökkentett, 180 napon keresztül folyamatosan fennálló, 15 millió forintot, a legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkezõ adózók esetében 30 millió forintot meghaladó adótartozással rendelkezik feltéve, hogy a más adózóban fennálló vezetõ tisztségviselõi, vagy tagi jogviszony az adótartozás folyamatos fennállásának 180. napját megelõzõ 180. napon, vagy azt követõen bármelyik napon fennállt, vagy
ab) az adószám megállapítása iránti kérelem benyújtásának napját megelõzõ 5 éven belül az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott, túlfizetéssel csökkentett, 15 millió forintot, a legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkezõ adózók esetében 30 millió forintot meghaladó adótartozással jogutód nélkül szûnt meg, feltéve, hogy a más adózóban fennálló vezetõ tisztségviselõi, vagy tagi jogviszony a felszámolás kezdõ napját megelõzõ 180. napon, illetve azt követõen bármelyik nap fennállt, vagy
ac) adószámát az állami adóhatóság az adószám megállapítására irányuló kérelem benyújtásának napját megelõzõ 5 éven belül az adószám 24/A. § szerinti felfüggesztését, követõen, vagy a 24/B. § szerint, illetve a 24/D. § (2), illetve a 24/F. § (6) bekezdésében felsorolt okból, az ott meghatározott eljárásban jogerõsen törölte feltéve, hogy a más adózóban fennálló vezetõ tisztségviselõi, vagy tagi jogviszonya az adószám törlését kimondó jogerõs határozat meghozatalának napján, vagy azt követõen bármelyik nap fennállt,
b) az adószám megállapítása iránti kérelem benyújtásának napján az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott, túlfizetéssel csökkentett, 180 napon keresztül folyamatosan fennálló, 15 millió forintot, a legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkezõ adózók esetében 30 millió forintot meghaladó adótartozással rendelkezik.
Mi a teendő, ha új alapítású cégem nem kap adószámot adóregisztráció során?
Röviden: Jogszabály által meghatározott esetekben kimentési kérelem terjeszthető elő. Ez esetben, ha az adóhatóság a kimentési kérelemben foglaltaknak helyt ad, az új cég fokozott adóhatósági felügyelet mellett megkezdheti a működését.
Amennyiben kétségeim vannak afelől, hogy kap-e a cégem adószámot, mi a teendő?
A Céghmester szakemberek bevonásával amennyiben mi alapítjuk/módosítjuk cégét ingyenesen segít az adóregisztráció esetleges akadályainak felderítésében, minek eredménye természetesen csak informális. Nemleges igazolást (hatósági bizonyítvány annak biztosítására, hogy az adószám kiadásának nincs akadálya) az adóhatóság 30 napon belül bocsát ki.
Az adóregisztráció érinti a “cégmódosítást” is?
Igen. Amennyiben a cégben olyan változás történik (tagokban és/vagy vezető tisztségviselő(k)ben), minek nyomán a cég adószámának kiadását a hatóság megtagadná, az adóhatóság 15 napos határidővel kötelezi a társaságot az akadály elhárítására, ellenkező esetben a társaság adószámát törli.
.
KFT.-kel kapcsolatos kérdések
Mekkora a jegyzett tőke legkisebb összege Kft. esetében?
3.000.000.- Ft.
A nem pénzbeli betétek (apport) értékét kell-e könyvvizsgálóval ellenőriztetni, vagy számlával igazolni?
Általában nem. Az apportot rendelkezésre bocsátó tag felelőssége, hogy az érték valós legyen.
A jegyzett tőkébõl mekkora összeget lehet apportálni?
Akár a tőke egésze apportálható.
Mikor kell bankszámlát nyitni, és mikor kell befizetni a törzstőkét?
A cég bejegyzését (!) követő 8 napon belül kell bankszámlát nyitni, és arra a társasági szerződésben (alapító okiratban) írt mértékű törzstőkét befizetni. (Az alapításkor ugyanis Ön a társaság pénztárába fizeti azt a tőkét, amely a bankszámla megnyitásakor később befizetésre kerül.) A számlanyitáshoz a pénzintézet kérni fogja Öntől a már elkészített létesítő okiratot és az aláírásmintát, valamint a cégbíróság által megküldött elektronikus tanúsítványt vagy bejegyző végzést. A tőkebefizetésről szóló banki igazolásra az ügyvédnek nincs szüksége, azonban Ön azt őrizze meg iratai között. A befizetett törzstőkét akár a befizetés napján ki is lehet venni a társaság házipénztárába, figyelni kell azonban arra, hogy a pénztáregyenleg ne haladja meg a jogszabályban rögzített elvi mértéket. A bankszámlanyitásról a pénzintézet az adóhivatalt értesíti, így ezzel kapcsolatban Önnek adatszolgáltatási kötelezettsége nincs.
Lehet a tőkét több részletben is befizetni?
Ha alapításkor a tagok pénzbeli hozzájárulás egészét nem fizették meg, a fennmaradó részt elegendő maximum két éven belül befizetni. Ezt nem javasoljuk, tapasztalatunk szerint ugyanis a tagok egyszerűen elfelejtik a törzstőke 2. részletét befizetni, ami később általában problémákat okoz.
A tőke elhelyezését követően mikor használhatja fel a cég a bankszámlára elhelyezett összeget?
Amennyiben a cég bejegyzését követően helyezik el a tőkét, akár azonnal felhasználhatja azt.
Mennyi idő alatt jegyzi be a társaságot a cégbíróság?
Egyszerűsített eljárásban az adószám megállapítását követő egy munkaórán belül dönt a Cégbíróság. Az adóregisztrációs eljárás min. 1 munkanapot maximum 8 munkanapot vesz igénybe, így a bejegyzés időtartama reálisan 2-10 nap.
Egyszemélyes Kft-nél kell könyvvizsgáló?
Már nem szükséges!
Mi a törzsbetét és az üzletrész fogalma, illetve mi a különbség közöttük?
A társaság törzstőkéje az egyes tagok törzsbetéteinek összességéből áll. A törzsbetét a tagok vagyoni hozzájárulása, amely pénzbeli betétből, illetve nem pénzbeli betétből áll. A társaság bejegyzését követően a tagok jogait és a társaság vagyonából őket megillető hányadot az üzletrész testesíti meg. Azonos mértékű üzletrészhez azonos tagsági jogok fűződnek. A társasági szerződés azonban egyes üzletrészeket a többiekétől eltérő tagsági jogokkal ruházhat fel. A törzsbetét a tagoknak a társaság alapításához tehát a cégbejegyzés előtt – vállalt (más kérdés, hogy a bejegyzéstől számított egy éven belül, de a bejegyzés után is sor kerülhet a megfelelő hányad tényleges befizetésére) vagyoni hozzájárulása, mely számszerűen pontosan meghatározható. Ezzel szemben az üzletrészről a cégbejegyzés után beszélhetünk, mint a tagsági jogokat és kötelezettségeket megtestesítő, a tagot a társaság vagyonából megillető eszmei hányadról, melynek értéke változhat.
Mi a pótbefizetés és melyek a feltételei?
A társasági szerződés feljogosíthatja a taggyűlést arra, hogy a veszteségek fedezésére pótbefizetési kötelezettséget írjon elő a tagok számára. A szerződésben meg kell határozni azt a legmagasabb összeget, amelynek befizetésére a tag kötelezhető, továbbá a pótbefizetés teljesítésének módját, gyakoriságát, ütemezését és a visszafizetés rendjét. A pótbefizetés összege a tag törzsbetétjét nem növeli. A pótbefizetési kötelezettséget – ha a társasági szerződés ettől eltérően nem rendelkezik – a törzsbetétek arányában kell meghatározni és teljesíteni. A pótbefizetés a törzsbetétek teljes befizetése előtt is előírható.
BT-kel és KKT-kel kapcsolatos kérdések
Kft-t vagy Kkt-t/Bt-t alapítsak?
Mivel a kft. és kkt./bt. alapításának díja és költsége megegyezik, véleményünk szerint érdemesebb kft.-t alapítani, hiszen a tag kötelezettsége a társasággal szemben csak a törzsbetétének szolgáltatására terjed ki, és ahol a tag a társaság kötelezettségeiért – törvényben meghatározott kivétellel – nem felel, míg a közkereseti társaság tagjainak és a betéti társaság beltagjának felelőssége a társasági vagyon által nem fedezett kötelezettségekért korlátlan (azaz teljes vagyonával felel).
Mennyi tőkével alapíthatok BT-t vagy KKT-t?
Nincs szabályozva, bármennyi lehet. Javasoljuk, hogy annyi tőkével alapítsák, amennyi legalább a kezdeti költségeket és befektetést fedezi (tehát ne 5000-10.000 Ft-tal).
Hány fő kell a BT/KKT alapításhoz?
Minimum 2 fő. Itt nincs meg az elvi lehetőség az egyszemélyes társaságra, mint a kft.-nél vagy a zrt.-nél.
Igaz, hogy Bt-t csak a társaság beltagja képviselhet?
Nem! Már a Bt. kültagja is lehet aláírásra és képviseletre jogosult!
Bt.-ben lehet harmadik személy (nem tag) képviseletre jogosult?
Nem.
Bt. vagy kkt. tagja felmondhatja egyoldalúan a tagsági jogviszonyát anélkül, hogy lenne “utóda”?
Igen. Ha kültag vagy beltag nélkül marad a cég 6 hónap áll rendelkezésre a törvényes működés helyreállítására.
ZRT-kel kapcsolatos kérdések
Mit jelent pontosan a zrt. kifejezés?
Zártkörű az alapítás, illetve a működés, ha a részvények nyilvános forgalomba hozatalára nem kerül sor.
Mikor beszélünk nyilvános és mikor zártkörű részvénytársaságról?
Részvénytársaság olyan gazdasági társaság, amely előre meghatározott számú és névértékű részvényekből álló alaptőkével (jegyzett tőkével) alakul, és amelynél a tag (részvényes) kötelezettsége a részvénytársasággal szemben a részvény névértékének vagy kibocsátási értékének szolgáltatására terjed ki. Nagyon leegyszerűsítve a következő a különbség. Nyilvánosan alapított részvénytársaság esetén alapításkor egy meghatározott idő áll rendelkezésre, hogy a meghirdetett részvényeket (általunk előre nem ismert személyek) megvásárolják. Amennyiben a meghirdetett mennyiségű és névértékű részvények “elkeltek”, akkor az alapítás sikeresen befejeződött. Zártkörűen működő részvénytársaság esetén a megjelölt személyek (alapítók) jegyzik a cég részvényeit. Zártkörűen működik az a részvénytársaság, amelynek részvényei nem kerülnek nyilvános forgalomba hozatalra, továbbá az a részvénytársaság is, amelynek a nyilvánosan forgalomba hozott részvényeit nyilvános ajánlattétel útján már nem értékesítik, illetve azokat a szabályozott piacról kivezették.
Mekkora a jegyzett tőke legkisebb összege Zrt. esetén?
5.000.000.- Ft.
Mennyiben más egy zrt. alapítása, mint egy bt. vagy kft. alapítása?
Alapításkor a KELER-től (központi értéktár) kikérünk egy dokumentumcsomagot. Ennek kitöltésével és a szükséges iratok csatolásával, valamint 15 ezer Ft illeték megfizetésével (a KELER az ügyféltől további 50 ezer forint megfizetését fogja majd kérni ezek az összegek függnek az értékpapírok fajtájától és típusától is, ez az egyféle névértékű törzsrészvények kibocsátására vonatkozik!) kérelmezzük a részvények értékpapírrá minősítését. Legkésőbb egy éven belül ennek meg kell történnie, a részvény addig nem átruházható (mivel elvileg még létre sem jött).
Mennyivel költségesebb egy Zrt. alapítása?
Az illetéke ugyanúgy 50.000.- Ft, amennyiben egyszerűsített eljárásban alapítjuk. A munkadíjunk magasabb, ugyanis a zrt. esetében a díjunk tartalmazza a KELER Rt.-nél az ún. ISIN ügyintézés munkadíját is. Az ISIN költségei: 15.000.- Ft eljárási illeték és min. 50.000.- Ft a részvény létrehozási költség. Zrt. esetében számolni kell továbbá a könyvvizsgáló munkadíját is.
Hallottuk, hogy a nyomdai úton készült részvények előállítási költsége igen magas. Hogy lehet ezt kivédeni?
Valóban nagyon magas a nyomdai költség, ezért vannak elterjedőben az ún. dematerizált részvények, amelyeket a kibocsátó a részvénytulajdonos értékpapír számláján tartat nyilván.
Mi a Zrt legfőbb döntéshozó szerve?
A közgyűlés, melyen a részvényesek gyakorolhatják részvényesi jogaikat.