Tisztelt Ügyfelünk! Tisztelt Érdeklődőnk!

Alábbi problémáinak megoldásában gyorsan, soron kívül segítünk:

Elmaradt bevallások, NAV tartozások, részletfizetés, házipénztár problémák Gyors és legális megoldása azoknak is, akiknek a jelenlegi könyvelője nem tudja vagy nem akarja megoldani. Czene Virág   Telefon:06-20-924-0590

Azonnali cégalapítás garanciával 1-3 munkanap alatt, azoknak is, akiknek máshol elnyújtották, elrontották! Kárpátaljai és erdélyi magyarok részére állandó lakcím és adókártya ügyintézésében segítünk. Ardai Bálint   Telefon:06-20-476-6105 Dánielné Kormány Mónika   Telefon:06-20-803-1133

Feleslegessé vált cégek közvetítése, azonnali átvétele garanciával Pl. éves ÁFA-bevalló cégek gyors eladása végelszámolás helyett Ardai Attila   Telefon:06-20-949-2069

Adóellenőrzések menedzselése Felkészítés nyilatkozattételre, gyors önrevízió, észrevétel, fellebbezés, stb. Ardai Attila   Telefon:06-20-949-2069


GYIK


GYakran Ismételet Kérdések

Kft, Bt, Zrt alapítás, módosítás esetén célszerû tanulmányozni menüpontunkat.

Tájékoztatjuk Ügyfeleinket, hogy a 2012. évi jogszabály változások miatt jelen menüpontunkban található információkat folyamatosan frissítjük. Az ebbõl eredõ esetleges félreértésekért elõre is elnézést kérünk!

Általános kérdések

 

KFT-kel kapcsolatos kérdések

BT-kel és KKT-kel kapcsolatos kérdések

ZRT-kel kapcsolatos kérdések

 

 

Általános kérdések

Miért érdemes a Céghmesterre bízni cégügyeimet?

Mert a mi ígéretünknek tétje van! Mi nem azt mondjuk, hogy bejegyezzük a cégét (ez blabla, nincs tétje), mi azt mondjuk, hogy legkésõbb az aláírást követõ cégbírósági munkanapon bejegyeztetjük a cégét. Ha nem, akkor visszatérítjük a munkadíj 100%-át. Tegyen próbára minket Ön is. Akinek már rontották el a cégalapítását, az tud igazán becsülni minket. Egyszerû és pörgõs iroda vagyunk, igyekszünk Ügyfeleinket megkímélni a felesleges idegeskedéstõl, pénzköltéstõl és ügyintézéstõl. Ugyancsak mellettünk szól, hogy kapcsolt szolgáltatásainkkal Ügyfeleink szinte minden cégügye egy helyen intézhetõ (székhelyszolgálat, könyvelés, cégmódosítás). Mellettünk szól még 14 éves tapasztalatunk, korrekt, megfizethetõ, visszatérõ Ügyfeleinknek egyre kedvezõbb díj- és kedvezményrendszerünk.

Vidékrõl is érdemes Önökhöz mennem?

Igen! A Céghmester az egész ország területén képes cégeket bejegyeztetni, hiszen a cégbírósági eljárás már elektronikus úton zajlik. Ez nem jelenti viszont azt, hogy az érintetteknek nem kell személyesen megjelennie nálunk legalább az ügyvéd elõtti aláírás alkalmával. Egyszerû ügyintézésünk és tapasztalatunk viszont érdemessé teheti azt, hogy mégis minket válasszanak, fõleg azonnali cégalapításnál, ahol csak egyszer kell jönni.

Önök tényleg képesek az adatfelvételtõl számított néhány órán belül elkészíteni cégem iratait? Ha ez igaz, akkor más irodák miért mondják, hogy ez nem lehetséges?

A Céghmester akár azonnal megalapítja cégét és a bejegyzésre írásos garanciát is vállal! Ennek részleteit az Azonnali cégalapítás, valamint a Díjvisszatérítési garancia menüpont alatt elolvashatja.

Miért ilyen rugalmas a díjszabásuk?

A Céghmester Magyarországon elsõk között kezdett el foglalkozni cégek alapításának és módosításának ügyintézésével. A sokéves tapasztalat üzleti alapelvünkké tette, hogy mindenkinek korrekt és megfizethetõ áron szolgáltassunk, valamint hogy visszatérõ és régi Ügyfeleinket kedvezményekkel "kényeztessük"! Díjainkat – fõleg módosításnál – az elvégzendõ munkától függõen differenciáljuk. Díjjegyzékünk minden díjat és költséget tartalmaz! Nálunk nincsenek rejtett költségek! FIGYELEM! Egyes irodák nagyon alacsony díjai nem biztos, hogy kielégítõ és korrekt szolgáltatást takarnak. Gondoljon bele, hogy a cégalapításnál adott esetben Ön és családja jövõjérõl, hosszú távú megélhetésérõl és sikerességérõl van szó. Biztos, hogy nem ezen kell esetleges 10-20-30.000 Ft-ot spórolni!

Mi a különbség az egyszerûsített cégbejegyzés és az elektronikus cégeljárás között?

Ma minden cégbírósági eljárás elektronikus, de csak azt nevezzük egyszerûsítettnek is, ami egy, a törvény mellékletét képezõ szerzõdésmintát alkalmaz. Nem jelenti az elektronikus eljárás azt, hogy az ügyvéd elõtt az érintetteknek nem kell személyesen megjelenniük! Egyébként semmi különbség nincsen az egyszerûsített és a hagyományos úton létrejött társaság között, mindkét esetben ugyanolyan jogképes társaság jön létre, amelyekre egyezõ jogi szabályozás vonatkozik. Tudnia kell azonban, hogy az egyszerûsített cégeljárás keretében egy – a cégtörvény mellékletében található – iratmintát kell alkalmazni, amelyben csak korlátozott mennyiségû adat és tény tüntethetõ fel! (Ez inkább jó, mint rossz, a nem releváns dolgok kimaradnak.) 2008 júliusától már csak elektronikus formában lehet cégbejegyzési kérelmet, vagy módosítási kérelmet elõterjeszteni (e-mail-en jogi képviselõ útján). A hagyományos elektronikus eljárásban az illeték magasabb. Az egyszerûsített cégbejegyzés ezzel szemben azt jelenti, hogy a közkereseti, betéti vagy korlátolt felelõsségû társaság, illetve zártkörûen mûködõ részvénytársaság alapításának bejegyzése iránti kérelméhez a cégtörvény mellékletében foglalt szerzõdésminta alapján készült létesítõ okiratot alkalmazza az okiratszerkesztõ ügyvéd, amelyben a társasági szerzõdés (alapító okirat) szövegét nem lehet módosítani.

Külföldi is alapíthat céget?

Igen, akár magánszemély, akár gazdasági szervezet is. Amennyiben a magánszemély nem rendelkezik magyarországi lakcímmel, úgy kézbesítési megbízottra van szükség.

Amennyiben egy magyar társaság alapításában egy külföldi székhelyû cég is részt vesz, ettõl a cégtõl milyen okiratok bekérése szükséges?

Az összes olyan eredeti idegen nyelvû okirat és azok hiteles magyar fordítása, mely annak bizonyítására szolgál, hogy a társaság bejegyzett, törvényesen mûködõ cég és aki elõttünk aláír, az az aláírásra jogosult. – Azaz a magyar cégkivonatnak és aláírási címpéldánynak megfelelõ okiratok (ha nem az aláírásra jogosult ír alá, akkor természetesen az eredeti meghatalmazás is). Amennyiben ilyen nincs, akkor minden olyan okirat, amelyekbõl ezek az adatok kiderülnek.

Mi történik bt. és mi kft. esetén, ha a tag meghal? Szükséges módosítani a létesítõ okiratot? Milyen okirat(ok)ra van szükség?

Igen, módosítani kell! Bt. esetén: ha a tag meghal, közös megegyezéssel dönthetnek úgy, hogy az örökös belép. Ha nem lép be, el kell számolni az örökössel. Kft. esetén: az üzletrész átszáll az örökösre. Mindkét esetben jogerõs hagyatékátadó végzésre van szükségünk.

Van-e önöknél székhelyszolgáltatás? Mit kell tudni a székhelyrõl?

Igény esetén a Céghmester irodáiban (jelenleg 7 iroda) székhelyszolgáltatást vállalunk, melynek keretében a hatóságok, hivatalok és harmadik személyek által küldött küldeményeket átvesszük és továbbítjuk Önnek. Kötelezõ igazolni a székhely, telephely, fióktelep használatának és bejegyzésének jogosultságát, akár befogadó nyilatkozattal, akár bérleti szerzõdéssel. Megváltozott a székhely törvényi definíciója, mostantól nem a központi ügyintézés helye, hanem a cég bejegyzett irodája, ahol a levelek, küldemények érkeztetése, átvétele, tárolása, õrzése stb. történik. A székhely és a döntéshozatal helye a tagok döntése alapján elkülönülhet. A székhelyet továbbra is kötelezõ cégtáblával megjelölni.

Mit kell tudni a társaság telephelyérõl/fióktelepérõl?

A cég telephelye a tevékenység gyakorlásának a cég társasági szerzõdésében, alapító okiratában, alapszabályában (a továbbiakban együtt: létesítõ okiratában) foglalt olyan tartós, önállósult üzleti (üzemi) letelepedéssel járó helye, amely a cég székhelyétõl eltérõ helyen található, a cég fióktelepe pedig olyan telephely, amely más településen – magyar cég külföldön lévõ fióktelepe esetén más országban – van, mint a cég székhelye.

Elektronikus cégbejegyzés esetén is kapok papír alapú dokumentumokat?

Természetesen minden Ön által aláírt iratot nyomtatott formában, ügyvédi ellenjegyzéssel ellátva átadunk Önnek a cégbejegyzési eljárás végén. Az elektronikus eljárás ugyanis az iratok cégbírósághoz történõ on-line benyújtását jelenti. A Cégbíróság viszont 2008. július 1. óta nem küld "papír alapú" végzést, csak elektronikusat a jogi képviselõ e-mail címére, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy a végzéseken nincsenek eredeti pecsétek és aláírások (tehát ezekhez ragaszkodni, illetve kérni felesleges).

Milyen társasági forma az ideális? Kft, Bt vagy Zrt?

A cégalapítás elõtt célszerû megismerkedni a gazdasági társaságokról szóló törvény alapjaival és a törvény által felkínált társas vállalkozási formákkal, a személyi feltételekkel és nagyvonalakban a felelõsségi szabályokkal is. Tekintettel arra, hogy az egyszerûsített elektronikus cégeljárásban az alapítási költség a betéti társaság és a korlátolt felelõsségû társaság esetében azonos összegû és a zrt. sem sokkal drágább, javasoljuk a korlátolt felelõsségû társaság alapítását, amelyben a tag kötelezettsége a társasággal szemben csak törzsbetétének szolgáltatására terjed ki, és ahol a tag a társaság kötelezettségeiért – törvényben meghatározott kivétellel – nem felel, míg a betéti társaság beltagjának felelõssége a társasági vagyon által nem fedezett kötelezettségekért korlátlan (azaz teljes vagyonával felel). Ezen túlmenõen természetesen számos különbség van a két társasági forma között, mindenesetre várható, hogy a betéti társaságok a hazai vállalkozási palettán idõvel jelentéktelenné válnak. A zrt. egy személytelenebb társasági forma, azoknak ajánljuk, akik nem akarják nevükkel fémjelezni érdekeltségeiket.

Mi az aláírási címpéldány és az aláírási minta?

Mindkettõ az aláírásra jogosultak aláírásának hitelesítését, illetve azonosítását szolgálja. Az ügyvéd által készített és ellenjegyzett aláírási mintát – eredetileg – a Cégbíróság részére, kifejezetten a cégbejegyzési eljárásra történõ felhasználásra szánták a jogalkotók. Ugyanakkor nem tisztázott, illetve törvényileg (még) nem rendezett, hogy az ügyvédi aláírási mintát a hatóságok, a hivatalok, az államigazgatás, illetve a cégek és egyéb gazdálkodó szervezetek elfogadják-e. Az eddigi információk, illetve tapasztalatok szerint egyre inkább igen, ugyanakkor senki ne csodálkozzon, ha közjegyzõ által hitelesített aláírási címpéldányt kérnek tõle, hanem inkább készítesse azt el (akár elõre is).

Kiskorú lehet-e ügyvezetõ (vezetõ tisztségviselõ), illetve tag? Ki ír alá ebben az esetben? Milyen okiratok bemutatására van szükség?

Ügyvezetõ nem lehet. Tag lehet, de korlátlanul felelõs tag nem. Aláírni helyette a törvényes képviselõ(k) ír(nak) alá. Amennyiben a szülõk elváltak, a szülõi felügyeleti jogot gyakorló szülõ egyedül is aláírhat (ebben az esetben szükségünk van a szülõi felügyeleti jogról határozó bírósági végzésre is).

Csak a bejegyzés után kezdheti meg a mûködést a társaság?

Januártól gyakorlatilag igen. A társaság a társasági szerzõdés ellenjegyzésének (az okirat ügyvéd általi aláírása) napjától elõtársaságként mûködhet. Az elõtársaság üzletszerû gazdasági tevékenységet nem folytathat. Adószámot a cég egy munkanap múlva, legkésõbb pedig (amennyiben nincs az adóregisztrációnak akadálya) 8 munkanapon belül kap. Egyszerûsített eljárásban az adószám kiadását követõ egy munkaórán belül határoz a cégbíróság a cég bejegyzésérõl.
Miért nem ajánlott sok tevékenységi kört felvenni a társasági szerzõdésbe?

Azért, mert a KSH különbözõ adatszolgáltatási felhívásokkal fogja megkeresni, akár olyan tevékenységek vonatkozásában, amelyet nem is végez. Ha mégis szeretné a társasági szerzõdésbe felvenni ezeket a tevékenységeket a késõbbiekben, a módosításért sem illetéket, sem közzétételi díjat nem kell fizetni, kizárólag a módosítás munkadíjáért kell fizetni. A félreértések és esetleges bírságok elkerülése érdekében javasoljuk az új céget alapító ügyfeleinknek, hogy csak a gyakorolni kívánt tevékenységeket foglaltassák a létesítõ okiratba.

Mi a teendõ a már bejegyzett társaságok TEÁOR-jai ügyében?

A Céghmester álláspontja szerint a jogalkotók a magyarországi cégalapítás és cégmódosítás további "egyszerûsítésének" jelszava alatt kissé megnehezítették a céget alapító vállalkozók, illetve a cégalapítást menedzselõ irodák és ügyvédek helyzetét. A félreértések és esetleges bírságok elkerülése érdekében javasoljuk az új céget alapító ügyfeleinknek az eddigi gyakorlat fenntartását, azaz a gyakorolni kívánt tevékenységek ésszerû mennyiségének felvételét a társasági szerzõdésbe. Ezek bejelentése kötelezõ a NAV és a KSH részére az elõírt módon és határidõre. A 2009 elõtt alakult cégeknek szintén kötelezõ a társasági szerzõdésbe szereplõ TEÁOR "08 szerinti tevékenységek, valamint az ott nem szereplõ, de gyakorolni kívánt tevékenységek bejelentése a NAV és a KSH részére a 2009. évi elsõ adómegállapítási idõszakról szóló adóbevallással egyidejûleg (értsd: havi ÁFA-bevallóknak 2009. február 20-ig, negyedéves ÁFA-bevallóknak 2009. április 20-ig, éves ÁFA-bevallóknak 2010. február 15-ig), illetve ezt követõen az új tevékenység gyakorlásának felmerülésekor vagy azok bármilyen változásakor szintén. Szerintünk gyakorlati szempontból nem releváns kérdés, hogy a cégkivonat nem tartalmazza, illetve nem fogja tartalmazni a TEÁOR "08 kódszámokat. Az új rendszer kétségtelen elõnye, hogy újabb tevékenységek felvétele (gyakorlása) nem igényli a társasági szerzõdés, illetve a cégnyilvántartás módosítását, ezeket csak a NAV és a KSH felé kötelezõ bejelenteni a megfelelõ módon, melyhez célszerû a könyvelõ segítését kérni. A bejelentések elmulasztása bírságot vonhat maga után, ezért javasoljuk minden felelõs vezetõnek, hogy erre kiemelten figyeljen oda.

Egyszemélyes társaság alapításánál még mindig kötelezõ a könyvvizsgálat?

Nem, ez 2006 júliusától már nem kötelezõ. Csupán a számviteli törvényben írt esetekben kötelezõ könyvvizsgáló alkalmazása, pl. ha a vállalkozó éves (éves szintre átszámított) nettó árbevétele az üzleti évet megelõzõ két üzleti év átlagában meghaladta az 100 millió forintot, vagy ha a munkavállalók létszáma tartósan meghaladja az 50 fõt.

Mi az a nonprofit gazdasági társaság?

2007. július 1. napjától bármely gazdasági társasági forma megalapítható nonprofit jelleggel, ami azt jelenti, hogy a tagok a nyereséget osztalékként nem vehetik ki a cégbõl. A nonprofit gazdasági társaságnak nevében jeleznie kell nonprofit jellegét, és vállalkozási tevékenységet csak a nonprofit alaptevékenységet kiegészítõ jelleggel végezhet. Közhasznú és kiemelkedõen közhasznú minõsítést is szerezhet.

Lehet nonprofit kft.-t egyszerûsített eljárásban alapítani?

Nem. A szerzõdésminta nem ad lehetõséget arra, hogy elvegyünk vagy hozzáírjunk és a nyereség felosztására vonatkozó rendelkezései ellentmondanak a nonprofit jelleggel!

Mikor muszáj bejelenteni munkavállalóként a gazdasági társaság tagját?

Amennyiben máshol keresõ tevékenységet nem folytat, nem nyugdíjas, és utána más módon járulékokat nem fizetnek.

Lehet-e munkaviszonyt létesíteni TGYÁS, GYED vagy GYES mellett?

TGYÁS és GYED mellett keresõ tevékenység nem folytatható. GYES mellett a baba 1 éves koráig keresõ tevékenység nem folytatható, 1 éves kora után azonban 6 órában folytatható bármilyen jogviszony alapján.

.TGYÁS-on, GYED-en vagy GYES-en lévõ kismama lehet-e társaság tagja, vezetõ tisztségviselõje? Dolgozhat-e a társaságban?

Cégben lehet tag TGYÁS-on és GYED-en lévõ kismama is, de csak abban az esetben, ha személyes közremûködésre nincs kötelezve. Az üzletvezetés és a képviselet NEM minõsül személyes közremûködésnek.

Mi a különbség a végelszámolás, a csõdeljárás és a felszámolási eljárás között?

Végelszámolás esetén a cég fizetõképes (!), csõdeljárás esetén átmenetileg (!) fizetésképtelen, míg felszámolási eljárás esetén fizetésképtelen.

Kihatással lehet a válásom a cégemre akkor is, ha a házastársam nem volt tag?

Igen. Házastársi közös vagyon, amely "felosztásra" kerül (pontosabban: a jogszabály szerint az életközösség megszûnésekor megosztandó háztartási közös vagyont képez mindazoknak a vagyoni értékû jogosultságoknak és vagyoni tárgyú kötelezettségeknek az összessége is, amelyek a gazdasági társasági tag házastársat az életközösség megszûnésének idõpontjában a gazdasági társaságbeli részesedése alapján megillették, illetve terhelték). Válás során egyezséggel, házasság alatt pedig vagyonjogi szerzõdéssel (közjegyzõ vagy ügyvéd elõtt bármikor lehet kötni, nem csak házasságkötéskor) lehet rendezni a céges részesedés "sorsát".

Ha Önök ilyen gyorsak, akkor mi értelme van a "lassú" cégalapításnak?

A "lassú" cégalapítást azoknak találtuk ki, akiknek nem sürgõs a cégalapítás, de szeretnék nagyon kedvezõ áron megkapni azt a minõségi szolgáltatástartalmat, amit a Céghmester az elmúlt több mint 10 évben kifejlesztett. A "lassú" cégalapítás iratkészítési határideje 3-6 munkanap, munkadíja 28.000 Ft+ÁFA (normál cégalapítás iratkészítési határideje 1-2 munkanap, munkadíja 38.000 Ft+ÁFA; azonnali cégalapítás iratkészítési határideje 1-3 óra, munkadíja 48.000 Ft+ÁFA). A határidõs díjvisszatérítési garancia a lassú cégalapításra is vonatkozik.

Akkor is tudok megbízást adni, ha nincs idõm adatfelvételre elmenni Önökhöz?

Igen! Töltse le cégalapítási vagy cégmódosítási adatlapunkat és küldje el hozzánk! Az adóregisztrációs eljárás miatt az online cégalapítás konstrukció igénybe vételét olyan régi, tapasztalt Ügyfelink részére javasoljuk, akik esetében valószínû, hogy az online kommunikációból nem lesz semmilyen félreértés, illetve probléma.

 


Milyen adatokra és iratokra van szükség a cégalapításhoz?

Csak a tagok és vezetõ tisztségviselõk személyi okmányaira, valamint a cégalapítási adatlapban felsorolt adatok és tények ismeretére van szükségünk. Megbízást foglaló megfizetésével tudunk felvenni. A székhelyül, telephelyül, fióktelepül szolgáló ingatlan tulajdoni lapját – megkímélve Önt a felesleges utánajárástól és kiadástól – cégünk szerzi be, melyhez pontos helyrajzi szám szükséges, illetve befogadó nyilatkozat az ingatlan tulajdonosaitól.

Milyen esetben nem kap az új alapítású cégem adószámot adóregisztráció során?

Nagyon röviden fogalmazva: ha Ön vagy cége („régi” cége) 5 millió Ft-ot meghaladó adótartozással rendelkezik/adótartozással szûnt meg, illetve, ha cégének adószámát annak felfüggesztését követõen jogerõsen törölték.
Pontosabban (Art. 24/C§): Az állami adóhatóság az adószám megállapítását megtagadja, ha az adózó vezetõ tisztségviselõje, képviseletre jogosult tagja, vagy korlátolt felelõsségû társaság, zártkörûen mûködõ részvénytársaság esetében az 50 százalékot meghaladó mértékû szavazati joggal, vagy minõsített többségû befolyással rendelkezõ tagja, vagy részvényese:
a) olyan, a 17. § (1) bekezdés b) pontja szerinti más adózó jelenlegi, vagy volt vezetõ tisztségviselõje, vagy tagja, amely
aa) az adószám megállapítása iránti kérelem benyújtásának napján az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott, túlfizetéssel csökkentett, 180 napon keresztül folyamatosan fennálló, 15 millió forintot, a legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkezõ adózók esetében 30 millió forintot meghaladó adótartozással rendelkezik feltéve, hogy a más adózóban fennálló vezetõ tisztségviselõi, vagy tagi jogviszony az adótartozás folyamatos fennállásának 180. napját megelõzõ 180. napon, vagy azt követõen bármelyik napon fennállt, vagy
ab) az adószám megállapítása iránti kérelem benyújtásának napját megelõzõ 5 éven belül az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott, túlfizetéssel csökkentett, 15 millió forintot, a legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkezõ adózók esetében 30 millió forintot meghaladó adótartozással jogutód nélkül szûnt meg, feltéve, hogy a más adózóban fennálló vezetõ tisztségviselõi, vagy tagi jogviszony a felszámolás kezdõ napját megelõzõ 180. napon, illetve azt követõen bármelyik nap fennállt, vagy
ac) adószámát az állami adóhatóság az adószám megállapítására irányuló kérelem benyújtásának napját megelõzõ 5 éven belül az adószám 24/A. § szerinti felfüggesztését, követõen, vagy a 24/B. § szerint, illetve a 24/D. § (2), illetve a 24/F. § (6) bekezdésében felsorolt okból, az ott meghatározott eljárásban jogerõsen törölte feltéve, hogy a más adózóban fennálló vezetõ tisztségviselõi, vagy tagi jogviszonya az adószám törlését kimondó jogerõs határozat meghozatalának napján, vagy azt követõen bármelyik nap fennállt,
b) az adószám megállapítása iránti kérelem benyújtásának napján az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott, túlfizetéssel csökkentett, 180 napon keresztül folyamatosan fennálló, 15 millió forintot, a legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkezõ adózók esetében 30 millió forintot meghaladó adótartozással rendelkezik.

 

Mi a teendõ, ha új alapítású cégem nem kap adószámot adóregisztráció során?

Röviden: Jogszabály által meghatározott esetekben kimentési kérelem terjeszthetõ elõ. Ez esetben, ha az adóhatóság a kimentési kérelemben foglaltaknak helyt ad, az új cég fokozott adóhatósági felügyelet mellett megkezdheti a mûködését.

Amennyiben kétségeim vannak afelõl, hogy kap-e a cégem adószámot, mi a teendõ?

A Céghmester szakemberek bevonásával – amennyiben mi alapítjuk/módosítjuk cégét ingyenesen – segít az adóregisztráció esetleges akadályainak felderítésében, minek eredménye természetesen csak informális. „Nemleges” igazolást (hatósági bizonyítvány annak biztosítására, hogy az adószám kiadásának nincs akadálya) az adóhatóság 50ezer Ft illeték ellenében 30 napon belül bocsát ki.

Mikor kerül az adózó fokozott adóhatósági felügyelet alá?

Az adóhatóság az adószám megállapítását követõen haladéktalanul kockázatelemzési eljárást folytat le, minek során felkérheti az adózót, hogy személyi/tárgyi/pénzügyi eszközeit mutassa be. Amennyiben az adóhatóság az adózót kockázatosnak értékeli, vagy adószámát „kimentéssel” szerezte, egy évig fokozott adóhatósági felügyelet alá vonja.

Mit jelent a fokozott adóhatósági felügyelet?

Az állami adóhatóság a fokozott adóhatósági felügyelet elrendelésérõl szóló határozatban
a) az adózót a rá egyébként irányadó általános forgalmi adóbevallási gyakoriságnál gyakoribb – éves helyett negyedéves vagy havi, negyedéves helyetti havi – bevallás benyújtására kötelezheti azzal, hogy az áttérésre az e törvény 1. számú mellékletének I./B./3. ad)-af) alpontjait kell megfelelõen alkalmazni, és a fokozott adóhatósági felügyelet lejártát követõen az adózó adóbevallási kötelezettségét a rá vonatkozó általános szabályok szerint teljesíti, illetve
b) az adózót a 8. számú melléklet szerinti összesítõ nyilatkozat rá egyébként irányadó benyújtási gyakoriságnál gyakoribb benyújtásra kötelezheti, azzal, hogy a fokozott adóhatósági felügyelet lejártát követõen az adózó a nyilatkozat benyújtására vonatkozó kötelezettségét a rá vonatkozó általános szabályok szerint teljesíti, illetve
c) az adózót a fokozott adóhatósági felügyelet idõtartamára kötelezheti adóbevallásának, illetõleg az adóbevallással egyenértékû nyilatkozatának adótanácsadóval, adószakértõvel, vagy okleveles adószakértõvel történõ ellenjegyeztetésére,
d) kötelezheti, hogy az általános forgalmi adó bevallásával egyidejûleg nyújtsa be papír alapon az állami adóhatósághoz a bevallás alapjául szolgáló bizonylatok másolatát.

Az adóregisztráció érinti a "cégmódosítást" is?

Igen. Amennyiben a cégben olyan változás történik (tagokban és/vagy vezetõ tisztségviselõ(k)ben), minek nyomán a cég adószámának kiadását a hatóság megtagadná, az adóhatóság 15 napos határidõvel kötelezi a társaságot az akadály elhárítására, ellenkezõ esetben a társaság adószámát törli.

 

.

 

KFT.-kel kapcsolatos kérdések

Mekkora a jegyzett tõke legkisebb összege Kft. esetében?

3.000.000.- Ft.

A nem pénzbeli betétek (apport) értékét kell-e könyvvizsgálóval ellenõriztetni, vagy számlával igazolni?

Általában nem. Az apportot rendelkezésre bocsátó tag felelõssége, hogy az érték valós legyen.

A jegyzett tõkébõl mekkora összeget lehet apportálni?

Akár a tõke egésze apportálható.

Mikor kell bankszámlát nyitni, és mikor kell befizetni a törzstõkét?

A cég bejegyzését (!) követõ 8 napon belül kell bankszámlát nyitni, és arra a társasági szerzõdésben (alapító okiratban) írt mértékû törzstõkét befizetni. (Az alapításkor ugyanis Ön a társaság pénztárába fizeti azt a tõkét, amely a bankszámla megnyitásakor késõbb befizetésre kerül.) A számlanyitáshoz a pénzintézet kérni fogja Öntõl a már elkészített létesítõ okiratot és az aláírásmintát, valamint a cégbíróság által megküldött elektronikus tanúsítványt vagy bejegyzõ végzést. A tõkebefizetésrõl szóló banki igazolásra az ügyvédnek nincs szüksége, azonban Ön azt õrizze meg iratai között. A befizetett törzstõkét akár a befizetés napján ki is lehet venni a társaság házipénztárába, figyelni kell azonban arra, hogy a pénztáregyenleg ne haladja meg a jogszabályban rögzített elvi mértéket. A bankszámlanyitásról a pénzintézet az adóhivatalt értesíti, így ezzel kapcsolatban Önnek adatszolgáltatási kötelezettsége nincs.

Lehet a tõkét több részletben is befizetni?

Ha alapításkor a tagok pénzbeli hozzájárulás egészét nem fizették meg, a fennmaradó részt elegendõ egy éven belül befizetni. Ezt nem javasoljuk, tapasztalatunk szerint ugyanis a tagok egyszerûen elfelejtik a törzstõke 2. részletét befizetni, ami késõbb általában problémákat okoz.

A tõke elhelyezését követõen mikor használhatja fel a cég a bankszámlára elhelyezett összeget?

Amennyiben a cég bejegyzését követõen helyezik el a tõkét, akár azonnal felhasználhatja azt.

Mennyi idõ alatt jegyzi be a társaságot a cégbíróság?

Egyszerûsített eljárásban az adószám megállapítását követõ egy munkaórán belül dönt a Cégbíróság. Az adóregisztrációs eljárás min. 1 munkanapot maximum 8 munkanapot vesz igénybe, így a bejegyzés idõtartama reálisan 2-10 nap.

Egyszemélyes Kft-nél kell könyvvizsgáló?

Már nem szükséges!

Mi a törzsbetét és az üzletrész fogalma, illetve mi a különbség közöttük?

A társaság törzstõkéje az egyes tagok törzsbetéteinek összességébõl áll. A törzsbetét a tagok vagyoni hozzájárulása, amely pénzbeli betétbõl, illetve nem pénzbeli betétbõl áll. A társaság bejegyzését követõen a tagok jogait és a társaság vagyonából õket megilletõ hányadot az üzletrész testesíti meg. Azonos mértékû üzletrészhez azonos tagsági jogok fûzõdnek. A társasági szerzõdés azonban egyes üzletrészeket a többiekétõl eltérõ tagsági jogokkal ruházhat fel. A törzsbetét a tagoknak a társaság alapításához – tehát a cégbejegyzés elõtt – vállalt (más kérdés, hogy a bejegyzéstõl számított egy éven belül, de a bejegyzés után is sor kerülhet a megfelelõ hányad tényleges befizetésére) vagyoni hozzájárulása, mely számszerûen pontosan meghatározható. Ezzel szemben az üzletrészrõl a cégbejegyzés után beszélhetünk, mint a tagsági jogokat és kötelezettségeket megtestesítõ, a tagot a társaság vagyonából megilletõ eszmei hányadról, melynek értéke változhat.

Mi a pótbefizetés és melyek a feltételei?

A társasági szerzõdés feljogosíthatja a taggyûlést arra, hogy a veszteségek fedezésére pótbefizetési kötelezettséget írjon elõ a tagok számára. A szerzõdésben meg kell határozni azt a legmagasabb összeget, amelynek befizetésére a tag kötelezhetõ, továbbá a pótbefizetés teljesítésének módját, gyakoriságát, ütemezését és a visszafizetés rendjét. A pótbefizetés összege a tag törzsbetétjét nem növeli. A pótbefizetési kötelezettséget – ha a társasági szerzõdés ettõl eltérõen nem rendelkezik – a törzsbetétek arányában kell meghatározni és teljesíteni. A pótbefizetés a törzsbetétek teljes befizetése elõtt is elõírható.

BT-kel és KKT-kel kapcsolatos kérdések

Kft-t vagy Kkt-t/Bt-t alapítsak?

Mivel a kft. és kkt./bt. alapításának díja és költsége megegyezik, véleményünk szerint érdemesebb kft.-t alapítani, hiszen a tag kötelezettsége a társasággal szemben csak a törzsbetétének szolgáltatására terjed ki, és ahol a tag a társaság kötelezettségeiért – törvényben meghatározott kivétellel – nem felel, míg a közkereseti társaság tagjainak és a betéti társaság beltagjának felelõssége a társasági vagyon által nem fedezett kötelezettségekért korlátlan (azaz teljes vagyonával felel).

Mennyi tõkével alapíthatok BT-t vagy KKT-t?

Nincs szabályozva, bármennyi lehet. Javasoljuk, hogy annyi tõkével alapítsák, amennyi legalább a kezdeti költségeket és befektetést fedezi (tehát ne 5000-10.000 Ft-tal).

Hány fõ kell a BT/KKT alapításhoz?

Minimum 2 fõ. Itt nincs meg az elvi lehetõség az egyszemélyes társaságra, mint a kft.-nél vagy a zrt.-nél.

Igaz, hogy Bt-t csak a társaság beltagja képviselhet?

Nem! Már a Bt. kültagja is lehet aláírásra és képviseletre jogosult!

Bt.-ben lehet harmadik személy (nem tag) képviseletre jogosult?

Nem.

Bt. vagy kkt. tagja felmondhatja egyoldalúan a tagsági jogviszonyát anélkül, hogy lenne "utóda"?

Igen. Ha kültag vagy beltag nélkül marad a cég 6 hónap áll rendelkezésre a törvényes mûködés helyreállítására.

ZRT-kel kapcsolatos kérdések

Mit jelent pontosan a zrt. kifejezés?

Zártkörû az alapítás, illetve a mûködés, ha a részvények nyilvános forgalomba hozatalára nem kerül sor.

Mikor beszélünk nyilvános és mikor zártkörû részvénytársaságról?

Részvénytársaság olyan gazdasági társaság, amely elõre meghatározott számú és névértékû részvényekbõl álló alaptõkével (jegyzett tõkével) alakul, és amelynél a tag (részvényes) kötelezettsége a részvénytársasággal szemben a részvény névértékének vagy kibocsátási értékének szolgáltatására terjed ki. Nagyon leegyszerûsítve a következõ a különbség. Nyílvánosan alapított részvénytársaság esetén alapításkor egy meghatározott idõ áll rendelkezésre, hogy a meghirdetett részvényeket (általunk elõre nem ismert személyek) megvásárolják. Amennyiben a meghirdetett mennyiségû és névértékû részvények "elkeltek", akkor az alapítás sikeresen befejezõdött. Zártkörûen mûködõ részvénytársaság esetén a megjelölt személyek (alapítók) jegyzik a cég részvényeit. Zártkörûen mûködik az a részvénytársaság, amelynek részvényei nem kerülnek nyilvános forgalomba hozatalra, továbbá az a részvénytársaság is, amelynek a nyilvánosan forgalomba hozott részvényeit nyilvános ajánlattétel útján már nem értékesítik, illetve azokat a szabályozott piacról kivezették.

Mekkora a jegyzett tõke legkisebb összege Zrt. esetén?

5.000.000.- Ft, minek banki ügyintézésében tudunk segíteni. Kérje munkatársaink segítségét!
Mennyiben más egy zrt. alapítása, mint egy bt. vagy kft. alapítása?

Alapításkor a KELER-tõl (központi értéktár) kikérünk egy dokumentumcsomagot. Ennek kitöltésével és a szükséges iratok csatolásával, valamint 15 ezer Ft illeték megfizetésével (a KELER az ügyféltõl további 50 ezer forint megfizetését fogja majd kérni – ezek az összegek függnek az értékpapírok fajtájától és típusától is, ez az egyféle névértékû törzsrészvények kibocsátására vonatkozik!) kérelmezzük a részvények értékpapírrá minõsítését. Legkésõbb egy éven belül ennek meg kell történnie, a részvény addig nem átruházható (mivel elvileg még létre sem jött).

Mennyivel költségesebb egy Zrt. alapítása?

Az illetéke ugyanúgy 15.000.- Ft, amennyiben egyszerûsített eljárásban alapítjuk. A munkadíjunk magasabb, ugyanis a zrt. esetében a díjunk tartalmazza a KELER Rt.-nél az ún. ISIN ügyintézés munkadíját is. Az ISIN költségei: 15.000.- Ft eljárási illeték és min. 50.000.- Ft a részvény létrehozási költség. Zrt. esetében számolni kell továbbá a könyvvizsgáló munkadíját is.

Hallottuk, hogy a nyomdai úton készült részvények elõállítási költsége igen magas. Hogy lehet ezt kivédeni?

Valóban nagyon magas a nyomdai költség, ezért vannak elterjedõben az ún. dematerizált részvények, amelyeket a kibocsátó a részvénytulajdonos értékpapír számláján tartat nyilván.

Mi a Zrt legfõbb döntéshozó szerve?

A közgyûlés, melyen a részvényesek gyakorolhatják részvényesi jogaikat.

 

Segítünk:

Az esti órákban és szombaton is hívható telefonszámaink:

Központi iroda: 06-1-410-7997

Lurdy Tel/Fax: 06-1-456-1429, Lurdy mobil: 06-20-626-9194

Hétköznap hívható telefonszámaink:

06-20-803-1133

06-20-395-9950

06-20-422-2975

06-20-571-5710

06-20-295-5984