Székhelymegoldások

MAGÁNVÉLEMÉNY

A „nagyarcú”, „nagyképű” bankoknál megjelenő tömeges bankszámlanyitás megtagadási hullámról Ardai Attila a Céghmester Business Support vállalkozássegítő Cégcsoport igazgatója – magánszemélyként – az alábbi magánvéleményt teszi közzé:

Bizonyos bankokat (ilyen például az OTP, MBH, Erste, Raiffeisen, K&H, Magnetbank, Unicredit, stb.) az újonnan alakuló vagy tulajdonost és ügyvezetőt módosító – székhelyszolgáltatást igénybe vevő – kkv szektorba tartozó Kft-knek, Bt-knek jelenleg meg sem érdemes keresniük bankszámlanyitási igényükkel. Hagyni kell őket, hogy a pénzmosási törvény túl szigorú, „vaskalapos” értelmezése miatt „lábon lőjék saját magukat”. Ezen bankok ügyfél-átvilágítási rendszereinek a legnagyobb hibája, hogy automatikus elbírálást („felküldést”) alkalmaznak egy olyan világban, ahol ma már szinte mindent egyénre, illetve testre szabnak, ez nemcsak a kereskedelmi szektorban, hanem a szolgáltatási szektorban is abszolút jellemző, ideértve a pénzintézeteket is. Nem baj, egyszer majd csak észlelik a kisvállalati üzletáguk (jelentős) zsugorodását, mely előbb-utóbb kihat a vállalati összeredményre, az pedig végső soron a részvények árfolyamának csökkenéséhez fog vezetni. Kérdés mit szólnak ehhez a részvényesek?!

Jogalkotási szempontból hibás döntés, hogy a bankoknak nem kell indokolniuk a döntésüket, tekintettel arra, hogy minden jogi személynek – ilyenek a cégek is – törvényben rögzített kötelező jogi elem a bankszámlanyitás. Nagyon nincs rendben az, hogy a NAV-os jogerős adószám megállapítási eljárást, majd a jogerős cégbejegyzési eljárást követően a bankok a bankszámlanyitási folyamat során sok esetben irreleváns adatokból keletkeztetett vélelmek és feltételezések alapján először praktikusan, később jogilag is ellehetetlenítik ezen cégek működését azzal, hogy kvázi felülírják a fent említett szervezetek jogerős döntését.

Ezt a jogilag fejre állt helyzetet a bankok – jogszabályban előírt – indoklási kötelezettsége szüntetné meg.

Az indoklási kötelezettség megszüntetné azt az állapotot, hogy a bankok „vállvonogatással”, össze-vissza, minden érintett ügyfél számára átláthatatlan, kiszámíthatatlan módon felelőtlenül döntsenek. Hasonló szabályozás kellene, mint az Art. eltiltási rendelkezéseiben: a NAV nem csak, hogy közli és indokolja az eltiltás okát, de még annak időtartamát is pontosan rögzíti.

Igaz ugyan, hogy egyrészről a bankok normál piaci szereplők, akik szabadon megválaszthatják üzleti partnereiket; másrészről viszont jogszabályban előírt „közfeladat”, nevezetesen bankszámlanyitás és bankszámlavezetés teljesítésére kötelezettek. Ezen két véglet között kellene megfelelő jogi szabályozással rendet és egyensúlyt teremteni.

Persze nem feltétlenül kell(ene) új jogi szabályozás. Ha az érintett bankok újragondolnák a bankszámlanyitással kapcsolatos eljárásukat, illetve átvilágítási rendszerüket, akkor a legtöbb újonnan alakuló kisvállalkozásnak megnyithatnák a bankszámlát, ezen vállalkozásoknak – az „ártatlanság vélelme” alapján – legalább próbaidőre bizalmat szavazhatnának, arra tekintettel, hogy ezen cégek többségénél a bankszámlanyitási kezdeményezés időpontjáig semmilyen gazdasági esemény nem történik, ergo (még!) nem lehetnek pénzmosásra vagy annak előkészületeire utaló jelek sem. A pénzmosással ok-okozati viszonyban nem álló körülményekből (pl. korábbi eltiltás, külföldi illetőségű személyek a cégben, stb.) nem komilfó és sem praktikusan, sem jogilag nem is célszerű pénzmosás gyanújára következtetni, még akkor sem, ha nagyon félnek a kétség kívül nagyon magas (négyszázezer forinttól kettőmilliárd forintig terjedő) bírság kockázatoktól. Álláspontom szerint a helyes megoldás az lenne, ha a bankok kevésbé szigorú szűrést alkalmazva legalább az újonnan alakuló cégeknek megnyitnák a bankszámlát és 3-6 hónapon belül, a cég gazdálkodási és utalási adatai alapján vizsgálnák felül a bankszámla felmondását, illetve a Pmt-s lejelentési kötelezettség szükségességét. A cég banki pénzmozgási adataiból, illetve azok hiányából lehetne helyesen következtetni arra, hogy van-e olyan rendellenesség a cég működésében, amely a Pmt-be ütköző tevékenységre utal. Továbbá abból is lehet következtetni, hogy milyen utalások, illetve pénzmozgások nem történnek, ilyen lehet pl. munkabér és járulékok utalásának hiánya; továbbá ÁFA, társasági adó, stb. utalásának hiánya is. Tehát, ha egy cégnél annak szokásos ügymenetéhez nehezen köthető utalások történnek; ugyanakkor a szokásos ügymenethez mindenképp szükséges utalások, pénzmozgások nem történnek, abban az esetben már alaposan vélelmezhető az esetleges pénzmosásra utaló ok-okozati összefüggés. Személyes meggyőződésem és álláspontom szerint minden érintettnek jobb lenne egy – akár fentiek szerinti, akár más – az eddigieknél szofisztikáltabb eljárási rend és logika!

A „nagyarcú”, „nagyképű” bankok számlanyitás megtagadási hulláma, mint negatív üzleti jelenség heti szinten országosan több száz bankszámlanyitási szándék meghiúsítását jelenti. Ezt használják ki az ugyanazon jogi környezetben működő, újonnan piacra lépő, jellemzően külföldi érdekeltségű bankok, akik készséggel megnyitják a bankszámlát azoknak a kkv-knak is, akiket a „nagyarcú”, „nagyképű”, nagy múltú bankok elutasítanak.

Egy dologban biztos vagyok! Ha az érintett bankok nem változtatnak, akkor rövid időn belül belefutnak a jogi szűklátókörűség és a stratégiai üzleti vakság nyílegyenes zsákutcájába, melynek végén egy jelentős piacvesztéssel járó üzleti „koppanás” várja őket.

Tisztelt Olvasónk, Tisztelt Érdeklődőnk!

• Kérem, hogy amennyiben egyetértenek fenti magánvéleményemmel, jelezzék email-ben a szekhelyszolgalat@ceghmester.hu címre.
• Ugyancsak kérem, hogy ajánlják tovább a problémában érintett vállalkozások, székhelyszolgáltatók tulajdonosainak/ügyvezetőinek.
• Kérem továbbá, hogy bankszámlanyitás során mutassák meg az érintett bank(ok) munkatársainak, tisztviselőinek és kérjék meg őket, hogy fenti magánvéleményt alapos átgondolás céljából továbbítsák döntéshozóik felé.
• Azt is kérem, hogy az átláthatóság és az érintettek hiteles tájékoztatása érdekében jelezzék a sajtó felé a probléma létezését, súlyát és a korrekt jogi megoldás szükségességét.

Tisztelt Olvasónk, Tisztelt Érdeklődőnk! Tisztelt Érintettek!

Szándékom, hogy amennyiben megfelelő számú és súlyú pozitív visszajelzés érkezik, úgy az érintettekkel összefogva jogszabály módosítási megkereséssel forduljunk a területért felelős Minisztériumok minisztereihez.

Arra tekintettel, hogy az új kormány folyamatosan rendcsinálási szemléletet és törekvéseket kommunikál a vállalkozói társadalom felé is, még az is lehet, hogy végre megfelelő jogi szabályozással megoldják ezt a heti több száz kkv-t érintő problémát.

Tisztelettel,

Ardai Attila

magánszemély, egyben a Céghmester Business Support Cégcsoport igazgatója

2026. május